Galéria

IMÁGÓ estek

Az Imágó Egyesület lezajlott programjai a Nyitott Műhelyben pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról (2009–2017). A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

35. program

 

AZ IDEGEN

A program időpontja: 2017. május 8.

Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria, 1114, Bartók Béla út 29.

 

A témáról röviden:

Az Idegen témája központi jelentőségű korunk társadalomlélektanában. A menekültek megjelenésével felerősödött az Én és a Másik viszonyrendszerének vizsgálata. Az Imágó Budapest 2017/1. száma a VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia előadásaira alapozva az Idegen különböző filmes ábrázolásait elemzi pszichoanalitikus szempontból, és hazai illetve nemzetközi filmes példákon keresztül feltárja, hogy milyen folyamatokon keresztül valósul meg az elidegenítés, legyen szó akár az én önmagától vagy a másiktól való eltávolodásáról. A megjelenésre kerülő szövegek egyik csoportja az Idegen különböző reprezentációról készített filmes esettanulmány, másik csoportja pedig olyan teoretikus szöveg, amely tágabb kitekintésben vizsgálja a film és pszichoanalízis kapcsolódásának lehetőségeit, és mutatja be a pszichoanalitikusan orientált filmlélektan történeti, elméleti és gyakorlati kérdéseit.

 

A beszélgetés résztvevői:

Fecskó-Pirisi Edina és Lénárd Kata, a szám szerkesztői

Erdélyi Ildikó

Pintér Judit Nóra

A beszélgetést moderálja:

Gyimesi Júlia


34. program

 

’KOLLEKTÍV ÁLDOZATTUDAT’ és ‘GYÓGYÍTÓ KAPCSOLAT ÉS EMPÁTIA’ az Imágó Budapest 2016/3-4. számának bemutatása

A program időpontja: 2017. február 24.

 

A témákról röviden:

1. Kollektív áldozattudat

A XX. század világtörténelmi eseményei okán számos nemzet, közösség vált áldozattá vagy érezte magát áldozatnak. Ez az áldozattudat olyan mértékű hatással bír napjaink politikai, közéleti, társadalmi és csoportközi folyamataira, hogy társadalomtudósok a 2000-es évek óta a korábbinál is fokozottabb figyelmet szentelnek a kollektív áldozattudat jelenségének. Az Imágó Budapest Online tematikus számában a kollektív áldozati szereppel kapcsolatos magyarországi kutatásokkal foglalkozunk. A hazai vizsgálatok azért is rendkívül időszerűek, mivel több közvéleménykutatás szerint is kiemelkedően magas hazánkban az antiszemitizmus és az idegenellenesség.

A beszélgetés résztvevői voltak:

Erős Ferenc, Fülöp Éva, Kovács Mónika, Kővágó Pál, a szám szerkesztője, Gyimesi Júlia (moderátor)

 

2. Gyógyító kapcsolat és empátia

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került az a kérdés, hogy a gyógyító kapcsolat összetevői és speciális jellemzői milyen érzelmi kihívásokat jelentenek a szakemberek számára. Egyre szélesebb körben foglalkoznak a kutatók a terápiás munka stressz-tényezőivel és ezek közül is azzal, hogy miként kerülhető el, hogy a fokozott érzelmi megterhelés és empátiás igénybevétel a szakember kiégéséhez, a terápiás kapcsolat színvonalának és hatékonyságának romlásához, vagy akár a szakember stressz- eredetű megbetegedéséhez vezessen. Az Imágó Budapest Gyógyító kapcsolat és empátia című tematikus számában Csabai Márta tanulmánya azzal foglalkozik, hogy mit jelent a terapeuták számára részt venni személyes terápiában, ahol saját problémáik állnak a középpontban; Szemerey Márton a gyógyító szakemberek által a terápiás kapcsolatban megélt testi viszontáttétellel és az annak hatására kialakuló másodlagos traumatizációval kapcsolatos szakirodalmat foglalja össze; Székely Zsófia pedig a szülés során létrejövő segítő kapcsolat pszichoanalitikus értelmezéseivel foglalkozik.

A beszélgetés résztvevői voltak:

Csabai Márta, a szám szerkesztője, Fülöp Emőke, Székely Zsófia, Gyimesi Júlia (moderátor)

 


33. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS TÁRSADALOMKRITIKA

A program időpontja: 2016. november 18.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2016/1-es és 2016/2-es száma pszichoanalízis és társadalomkritika viszonyával foglalkozik. A tanulmányok fókuszában egyrészt a frankfurti iskola társadalomfilozófiájának mai pszichoanalitikus értelmezései, a tekintélyelvűség régi és új formái állnak. Másfelől a pszichoanalízis és a pszichológia szerepét vizsgálják a 20. századi diktatúrák és a 21. századelő súlyos társadalmi és szociális kérdései kapcsán. A számok több archív csemegét is közölnek: köztük Sabina Spielrein levelét a pszichoanalízis Szovjetunió-beli recepciójáról, valamint egy magyarul eddig nem olvasható Freud-tanulmányt az elfojtott női szexualitás, a neurózis és a társadalmi elvárások viszonyáról. A nagyrészt történeti jellegű írások aktualitása az utóbbi idők (magyarországi és globális) társadalmi-politikai folyamatainak tükrében is egyértelmű. A szövegek megerősítenek abban, hogy a mindenkori „realitáselvhez” való kritikátlan alkalmazkodás nem feltétlenül vezet mentális és társadalmi egyensúlyhoz – a pszichológia oldaláról sem.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Borgos Anna, Erős Ferenc, Kende Anna és Takács Bálint
A beszélgetést moderálta: Gyimesi Júlia

 

32. program

PSZICHÉ ÉS HATALOM – LÉLEKTAN ÉS POLITIKA 

A program időpontja: 2016. szeptember 30.

 

A témáról röviden:

‘Psziché és hatalom’ című kötetében Erős Ferenc tanulmányait és esszéit gyűjti egybe,  tudománytörténeti dolgozatoktól  és társadalomlélektani vizsgálódásokon át irodalmi- és filmalkotások elemzéséig. A szertágazó tematika közös pontja az a kérdés, hogy milyen pszichológiai bázisra épül a hatalom és az erőszak, mit tudnak mondani a pszicho-tudományok a  politika irracionalizálódásáról, az antidemokratikus rendszerek, zsarnokságok és totalitarizmusok lélektani alapjairól és e rendszereknek az egyénekre és közösségekre gyakorolt traumatikus hatásáról.

 

Kovai Melinda ‘Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban. 1945-1970’ című munkájában az ember belső világára irányuló tudományos szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia, munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus első két évtizedére koncentrálva. 

Talán köztudott, hogy Magyarországon az alkalmazott pszichológia legtöbb szakterületét a sztálini időkben szinte teljesen felszámolták; az 1956 utáni újraintézményesülési folyamatokat, a pszichológusok szakmai identitásától, értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig szintén alapjaiban határozta meg a korszak politikai klímája. A XX. századi magyar pszichológia történetéről eddig mégsem készült átfogó tudományos elemzés, a téma társadalomtörténeti-szociológiai feldolgozása pedig teljes mértékben hiányzik. A kötet erre tesz kísérletet: elsősorban a pszicho-tudományok és a szakpolitikák kapcsolatára fókuszálva mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolták az államszocialista Magyarországon a pszichológia alkalmazását vagy negligálását; mikor mi határozta meg a pszichológiai tudás és az ezen alapuló technikák tartalmát, célközönségét, morális igazoló elveit.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: 

Barcy Magdolna, pszichoterapeuta

Csabai Márta, pszichológus

K. Horváth Zsolt, történész

A beszélgetést moderálta:

Gyimesi Júliapszichológus

 

31. program

’TITOK. A FILM ÉS PSZICHOANALÍZIS HATÁRÁN’ 

A program időpontja: 2015. december 7.

 

A témáról röviden:

2014 novemberében ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia, melynek célja a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is egy olyan kreatív tér létrehozása volt, ahol a pszichoanalitikus és kinematografikus tudás integrálható. A konferencián vetített filmek, az előadások, műhelyek és kerekasztal beszélgetések a titok témakörhöz kapcsolódtak. E konferencia anyagait gyűjtöttük össze az Imágó Budapest ’Titok. A film és a pszichoanalízis határán’ című számában. Szerzőink a klinikai pszichológia, az elméleti pszichoanalízis, a filmtudomány, az irodalom, a történelem és a művészetek oldaláról közelítenek a titok, a rejtélyes, a kísérteties jelenségéhez. A tanulmányok részletesen feltárják a titok lélektani dinamikáját, kollektív és egyéni emlékekben megbúvó gyökereit, a múltbeli elfojtások és elfeledések kísérteties visszatérését vagy az egy „titok-variációra” épülő irodalmi és filmes narratívák párhuzamait. A filmalkotás eszközei és a befogadó pszichéjében zajló folyamatok által a történelmi múlt és az egyéni élettörténetek rései kiegészülnek, az elmondhatatlan tartalmak élő párbeszédekké alakulnak.

 

A beszélgetés résztvevői:

Fecskó-Pirisi Edina pszichológus

Hódosy Annamária irodalmár

Somogyi Gyula irodalomtörténész

A beszélgetést vezették a szám szerkesztői: Dobos Elvira irodalmár, esztéta és Kovács Petra pszichológus

 

30. program

"EGYÉNI SZOCIÁLIS PROBLÉMA" 

A program időpontja: 2015. október 5.

 

A témáról röviden:

Mit tud kezdeni a pszichoterápia az egyén „társadalmi” problémáival (például kollektív traumatizáltság, létbizonytalanság, kirekesztés, előítéletek okozta egyéni szenvedésekkel)? Lehet-e a pszichoterápiának társadalmi felelőssége? A tudományos pszichológia diskurzusában értelmezhetőek-e a társadalmi jelenségek? Hol húzódik a határ az egyéni és a társadalmi probléma között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Imágó Budapest folyóirat októberben megjelenő "Egyéni szociális probléma" című száma kapcsán.

 

A beszélgetés résztvevői:

Bánki György pszichoterapeuta

Borbándi János pszichoterapeuta

Erős Ferenc pszichológus

Lénárd Kata pszichológus

Máriási Dóra pszichológus

A beszélgetést vezette: Kovai Melinda szociológus

 


29. program

 

GION CONDRAU: FREUD ÉS HEIDEGGER CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA 

A program időpontja: 2015. május 18.

 

A témáról röviden:

Az eredetileg 1992-ben német nyelven megjelent mű a daseinanalitikus pszichoterápia egyik alapolvasmányának, mondhatni tankönyvének számít. A svájci szerző, aki maga is hosszú időn keresztül gyakorló daseinanalitikus terapeuta volt, nagy ívű összegzését adja a filozófiai alapokon álló terápiás irányzatnak. A XX. század e két meghatározó gondolkodója más-más megközelítéssel, de hasonló célkitűzéssel végül is az ember szabad-létének kiteljesítését szorgalmazta. A kötet kritikusan értékeli a pszichoanalízis fejlődését a tárgykapcsolat elméleten át a szelf-pszichológiáig, miközben megőrzi annak terápiás kereteit, és szélesebb filozófiai aspektusba helyezi a betegséget és az egészséget. Az egzisztenciális megközelítés a terapeuta és páciens nyitott egymással-létét, és ezen keresztül a kliens akárki-létéből az önmaga-létébe való eljuttatását tűzi ki célul. Ez a legsajátabb önmaga-lét a kliens álmain keresztül válik láthatóvá, melyeknek elemzése segíti őt létlehetőségeinek felfedezésében. A heideggeri nomenklatúrát egyúttal gyakorlati példákkal és esetrészletekkel magyarázza és teszi praxis-közelivé a szerző, ami által a mű olvasmányossá válik a befogadó számára. A kötetet a Magyar Daseinanalitikai Egyesület tagjai mutatták be a Nyitott Műhelyben.  

 

(Gion Condrau: Freud és Heidegger (Daseinanalitikus neurózistan és pszichoterápia), TIT Kossuth Klub Egyesület, Magyar Daseinanalitikai Egyesület – L’Harmattan. Fordította: Török Tamás, Váradi Péter)

 

A beszélgetés résztvevői:

Gedő Éva – filozófus

Krékits József – daseinanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter

Lubinszki Mária – pszichológus

Sárkány Péter – filozófus

Schwendtner Tibor – filozófus

 


28. program

 

KREATIVITÁS ÉS ÉLETTÖRTÉNET – A PSZICHOBIOGRÁFIA TUDOMÁNYA

A program időpontja: 2015. március 30.

 

A témáról röviden:

A Freud által írt 1912-es Leonardo-esszéhez visszavezethető pszichobiográfia, vagyis a pszichológiai életrajz-elemzés az 1980-as, 90-es években tért vissza látványosan a pszichológiai kutatás világába. Sikerét elsősorban a narratív pszichológia térhódításának köszönheti, amely hosszú idő után ismét legitimálta az élettörténeti megközelítést a lélektan tudományán belül. Az újabb pszichobiográfiai törekvések ugyan jóval eklektikusabb elméleti és módszertani alapra épülnek, ám ezer szállal kötődnek a pszichoanalízis kulturális alkalmazásának hagyományaihoz. A klasszikus pszichobiográfiát jórészt a klinikai orientáció jellemezte, és elsősorban a kiemelkedő művészi kreativitás képviselői esetében kereste az összefüggéseket a személyiség, az élettörténet és az életmű között. A mai változatok határozottan igyekeznek elkerülni a pszichopatológiára és a diagnózisra épülő érvelést, módszertanilag jóval tudatosabbak, és a kutatások fókuszát kitágították a tudományos kreativitás, a történelem és a politika irányába is. Az est folyamán a kortárs pszichobiográfia hazai megjelenését két irányból szeretnénk bemutatni. Egyrészt Kőváry Zoltán tavaly ősszel megjelent Pszichobiográfia: történet, elmélet, módszertan és alkalmazás című könyvével foglalkozunk, másrészt az online formára átváltott Imágó Budapest első elektronikus számából adunk ízelítőt. A megújult lap márciusban megjelent száma a pszichobiográfia alkalmazási területeit igyekszik áttekinteni izgalmas élettörténet-elemzésekkel; szó volt például Martin Heideggerről, Steve Jobs-ról, vagy Freud kísértő szelleméről C.G. Jung Vörös könyvében.

 

A beszélgetés résztvevői:

Schmelowszky Ágoston – pszichoanalitikus

Erős Ferenc – pszichológus

Kőváry Zoltán – pszichológus

Narancsik Gabriella – pszichológus

Kővágó Pál – pszichológus

 

27. program

 

GYÓGYÍTÁS, NEMISÉG ÉS TRAUMA AZ IRODALOMBAN ÉS A PSZICHOANALÍZISBEN

Beszélgetés Tompa Andrea "Fejtől s lábtól" c. regénye kapcsán

A program időpontja: 2014. december 8.

 

A témáról röviden:

Tompa Andrea regénye a huszadik század első évtizedeiben játszódik Erdélyben, a Monarchia utolsó időszakában, az első világháború alatt és Trianon után. A regény két főszereplője, a dzsentri családban született fiatalember és a zsidó származású fiatal nő a kolozsvári egyetemen tanul orvosnak. Elbeszéléseik nyomán megismerhetjük az ott folyó orvosképzés folyamatát, egyszersmind képet alkothatunk a modern orvosi szerep kialakulásáról, konfliktusairól, tudományos és társadalmi hátteréről. Ugyanez az időszak volt a magyarországi pszichoanalízis történetének hőskorszaka is. A regény női főhőse megismerkedik a pszichoanalízissel, és felkeresi Ferenczi Sándort…

 

„Lehet, itten azért van oly tetemes elzárkózás a tudományos körökben mind ez ellen, mi az analysis, mi a léleknek a legmélyebb s öntudatlanabb terrénumába beléhatol, mert a legrejtettebb rugókat mutatja minekünk minden tettünkben s gondolatunkban. Mert ha ezt mi mind meglátnánk, mint egy kitárt kapuban, akkor mi itten teljességgel mind eszünket veszítenénk el, megbolondulnánk s mi is véget vetnénk az életnek. Mert oly végzetesek a sebek. Egyáltalában nem lehetne az ép ésszel viselni. Példának okáért, hogy akkor mi itten az édes anyáról, az anya főldről hogyan lettünk teljességgel lemetszve, az édes hazáról s jutottunk árvaságra. De azért csak keveset kapisgálok még, alig kettő hetet voltam Ferenczinél analysisben, s főleg én dolgaim s álmaimat beszéltük.” (Részlet a regényből)

 

Tompa Andrea regényének apropóján test, egészség és lélek kapcsolatáról, az orvosi szerepről és identitásról, a pszichoanalízis szellemi és tudományos hátteréről, recepciójáról, a női pszichoanalitikusok jelentőségéről és a magyar pszichoanalízis irodalmi vonatkozásairól beszélgettünk.

 

A beszélgetés résztvevői: 

Tompa Andrea író,

Borgos Anna pszichológus,

Csabai Márta pszichológus,

Hárs György Péter irodalomtörténész

A beszélgetést moderálta: Erős Ferenc pszichológus

 


26. program

 

BŰNTUDAT, GYÁSZ, EMLÉKEZÉS

Beszélgetés Alexander és Margarete Mitscherlich A gyászolásra képtelenül c. könyvének megjelenése alkalmából

A program időpontja: 2014. október 13.

 

A témáról röviden:

"Tanúja voltam a német társadalom elhárító mechanizmusainak, a lassan meginduló szembenézésnek a múlt bűneivel, hibáival, mulasztásaival, tanúja a tudatosodás és gyászmunka folyamatának, az emlékezés kultúrája nem felülről irányított kialakulásának. És mindebben Mitscherlichék könyvének és az ő nyomukban a német pszichoanalitikus szociálpszichológia jelentős szerepének. Kívánom, hogy a könyv magyar fordítása ugyanúgy hasson a magyar társadalomra, elsősorban a magyar ’írástudókra’, mint Németországban, hogy a letagadás, történelemhamisítás folyamatát végre felválthassa a szembenézés, a gyászmunka, amelyik megszabadít hamis illúzióktól." Pfitzner Rudolf

 

A beszélgetés résztvevői: 

Csepeli György szociálpszichológus,

Göncz Kinga pszichoanalitikus, volt EP képviselő,

Huszár Ágnes nyelvész, a könyv fordítója,

Marsovszky Magdolna kirekesztéskutató,

Sarungi Emőke pszichiáter (SZTE)

A beszélgetést moderálta: Erős Ferenc

 


25. program

FREUD, AVAGY A MODERNITÁS MÍTOSZA

Szummer Csaba könyvét bemutató kerekasztal-beszélgetés

A program időpontja: 2014. május 26.

 

A témáról röviden:

Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot.

 

A beszélgetés résztvevői:

Erős Ferenc pszichológus, 

Pléh Csaba pszichológus, 

Gyimesi Júlia pszichológus, 

Sárkány Péter filozófus, 

Gedő Éva filozófus

 


24. program

AZ ELSŐ SZÁZ ÉV

Beszélgetés a magyarországi pszichoanalízis történetéről és hatásáról, az Imágó Budapest  2013/3–4. számának megjelenése alkalmából

A program időpontja: 2014. február 24.

 

A témáról röviden:

2013-ban volt száz éve, hogy megalakult a Magyarországi Psychoanalitikai Egyesület. Egy 1907. október 1-i levelében Carl Gustav Jung beszámol Ferenczi Sándornak arról, hogy Zürichben létrehoztak egy „freudista társaságot”, majd hozzáteszi: „Ajánlanám Önnek is, hogy csináljon valami hasonlót, ha majd több embert csábított már el Freudnak.” Hat évvel később a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület budapesti helyi csoportjaként jött létre – Ferenczi kezdeményezésére és elnökletével – a magyar egyesület. 1926-ban az alapító elnök így emlékezett vissza a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteire: „Csupán egy maréknyi, a világ különféle tájain szétszórt pionír voltunk, – tábornokok hadsereg nélkül, mégis telve reménnyel és optimizmussal munkánkat illetően”. Ma, száz évvel később elmondhatjuk, hogy optimizmusa nem volt jogosulatlan. A „tábornokok”, Freud, Jung, Ferenczi, Jones és társaik heroikus munkát végeztek. Nekik köszönhető, hogy a pszichoanalízis élő és fejlődő tudományos, kulturális és szellemi projekt maradt mindmáig. Az Imágó Budapest, illetve annak elődje, a Thalassaamely 2014-ben ünnepli alapításának 25. évfordulóját, kezdettől fogva arra törekedett, hogy ezt az élő és fejlődő, mindig újabb és újabb kihívásokat jelentő projektet sokoldalúan és egyszersmind tárgyilagosan mutassa be. Ebből az alkalomból plakát kiállításon mutattuk be Harsányi Tamás munkáját, a Thalassa és az Imágó Budapest 2006 és 2013 között megjelent lapszámainak címlapgrafikáit.

A beszélgetés résztvevői:

ERŐS  FERENC pszichológus

HÁRS  GYÖRGY  PÉTER irodalomtörténész

KOVÁCS  PETRA pszichológus

KŐVÁRY  ZOLTÁN pszichológus

LÉNÁRD  KATA pszichológus

SURÁNYI  LÁSZLÓ matematikus

 

Moderátor: GYIMESI  JÚLIA pszichológus

 


23. program

A DEMOKRÁCIA FELTÁRÁSA

Bemutatkozik a Civil Csoport Műhely

A program időpontja: 2013. november 26.

 

A témáról röviden:

Célunk, hogy a csoport-pszichoterápiás módszereket alkalmazhatóvá tegyük, a meglévő tapasztalatainkat bevezessük a „civil” szférába az együttműködés, a demokratikus gondolkodás és viselkedés kultúrájának fejlesztése érdekében.

 

A program kis-, közép- és nagycsoport-módszerek integrált rendszeréből áll, amely alkalmas társadalmi szerveződések különböző szintjein megjelenő egyéni reakciók és csoportjelenségek kölcsönhatásainak értelmezésére. A demokratikus működés általános fejlesztése, kultúraközvetítés valamint szervezetfejlesztési célok is elérhetőek a program által. A résztvevőket hozzásegítjük a csoportok működésének mélyebb megértéséhez, az ezzel kapcsolatos érzelmi és intellektuális tapasztalataik bővítéséhez, és javítjuk a csoporthelyzetben alkalmazható problémamegoldó, konfliktuskezelő készségüket. Tapasztalataink szerint mindez segíti a demokrácia tanulását a társadalmi nagycsoporton túl az életünk színtereiként szolgáló kisebb csoportokban is, mint a család, a munkahely, lakóközösség.

 

A résztvevők a Civil Csoport Műhely tagjai:

BARCY MAGDOLNA

HARDY JÚLIA

HORVÁTH KLÁRA

TERENYI ZOLTÁN

Moderátor:     ERŐS FERENC

 


22. program

ÁLOMSZÖVEGEK ÉS –METAFORÁK

A program időpontja: 2013. október 28.

 

A témáról röviden:

A jelen korban a pszichoanalízisen belül és a pszichoanalízishez az elméleten keresztül közelítő tudományokban újra megnőtt az érdeklődés az álmok iránt. Az Imágó Budapest  (2013/2) „Álomszövegek és -metaforák” című számának tanulmányaiban megtalálhatók mind az elméleti szakember, mind a gyakorló pszichoanalitikus szempontjai. Az előbbiek az álom és a film, valamint az irodalom párhuzamait keresik, Bókay Antal pedig a posztmodern szubjektum-elmélet egyik láncszemeként tárgyalja a pszichoanalitikus és dekonstruktív álom-felfogásokat. Az utóbbiak között olyan új koncepciók szerepelnek esetrészletekkel illusztrálva, mint J-M. Quinodoz „lapfordító álmok”, vagy Erdélyi Ildikó „álomzug” fogalma. A tanulmányok közötti összefüggést megteremtő fő szál az álom-szövegek jelenkori „olvasásának” bemutatása és kapcsolata a művészeti alkotásokkal.

 

Vendégeink: ERDÉLYI ILDIKÓ, BÓKAY ANTAL, SZAJCZ ÁGNES és PETŐ KATALIN.
Moderátor: PAPP-ZIPERNOVSZKY ORSOLYA

 


21. program

ZENE ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2013. szeptember 30.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2013/1. száma  zene és pszichoanalízis kapcsolatának különböző vetületeit járja körül: „a titokzatos ugrást a zenéből a lelki életbe”. A művészetpszichológián belül viszonylag kevés zenei tárgyú kutatás és publikáció született, ezekből válogattunk az Imágó Budapest tematikus számában. A szövegek között megtalálható zeneszerzők és művek pszichoanalitikus értelmezése, pszichoanalitikusok zenéhez való viszonyának vizsgálata, a zenei nyelv pszichoanalitikus elemzése, komoly és könnyűzene, klasszikus és kortárs szerzők. A tanulmányok beépítik a zeneelmélet, a zenetörténet, illetve a pszichoanalízis és az idegtudomány eredményeit. Bár e művészeti forma speciális tulajdonságokkal és szabályokkal bír, éppen „esszenciálisan formai jellege” teszi lehetővé, hogy a zene pszichoanalitikus megközelítése általános (művészet)pszichológiai tanulságokhoz is vezethessen.

 

Vendégeink: HORGÁSZ CSABA pszichoanalitikus, ZIPERNOVSZKY KORNÉL jazzújságíró.
Moderátor: BORGOS ANNA

Az esten Schubert, Bartók és Guillaume Dufay művei hangzottak el BÁNTAI ERZSÉBET (cselló), SZALAI ILDIKÓ (hegedű) és VARGA FERENC (brácsa) előadásában.


20. program

TÖMEGKULTÚRA ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2013. április 29.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2012/4. száma a pszichoanalízis és kultúra kapcsolatát tárgyaló tanulmányokat gyűjtött össze. A folyóirat az elmúlt évek során rendszeresen jelentkezett olyan tematikus számokkal, amelyek a kultúra kortárs jelenségeit állították középpontba. Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott tömegkultúra tartalmait közvetítő technológiai apparátus, az a technikai felület, amelyen keresztül az egyén a kulturális folyamatokkal kapcsolatba lép. Az új média formák és technológiai újítások megjelenésével úgy tűnik, hogy a szubjektum, a társadalom és a kultúra kapcsolatára vonatkozó kérdések újra aktuálissá válnak, emiatt a kortárs médiakörnyezet közegében formálódó befogadói szubjektum leírásához szükségessé válik a klasszikus mozgóképre és mozira írt befogadói elméletek újragondolása. Az Imágó Budapest jelen számának összeállítása során a mediális kultúra rendkívül variábilis jelenségeire reflektáló tanulmányokat gyűjtöttünk egybe. Minden elméleti paradigmát kihívások elé állít az, amikor az aktuális társadalmi és kulturális változásokat igyekszik értelmezni. A jelen összeállítás így arról is számot ad, hogy mekkora magyarázóerővel bírnak a pszichoanalízis bevett fogalmai a kultúra – régi és új – médiaközegeiben.

A beszélgetés résztvevői voltak: Dragon Zoltán, Erős Ferenc, Havasréti József, Hirsch Tibor és Kelemen Zsolt.

 


19. program

SZÁGUNDELLI CSODÁI (könyvbemutató)

A program időpontja: 2013. február 25.

 

A témáról röviden:

Az esten Erős Ferenc Szágundelli csodái című regényének bemutatására került sor. A regényből a szerző olvasott fel képpel, hanggal illusztrált részleteket. Az est házigazdája  Gyimesi Júlia volt, a szerzővel Papp Orsolya, Vida Katalin, Ehmann Bea és a közönség beszélgetett.

 

A könyv visszhangjaiból

 

„…Erős evvel a könyvvel íróvá lesz, de nem akar az lenni, nem akar görcsösen írni, nem akar írónak mutatkozni. Egyszerűen csak elmond valamit, elmesél, rögzít, regisztrál. Ezzel tartozik magamagának talán. Hogy regisztrálja az ő huszadik századát; családot, zsidóságot, gyerekséget, háborút, üldöztetést, kultúrát, olvasmányokat, pszichoanalízist, fasizmust, kommunistaságot, ifjúságot, iskolát, úttörőt és a lányok dolgait…” (Bächer Iván, Népszabadság, 2012. )

 

„A hallgatag, szűkszavú szakembernek, átlépvén a „misztikus” hatvanon, hirtelen beszélhetnékje támadt. Megélt, másoktól hallott, kitalált XX. századi történetek százai kavarogtak a fejében, s nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy immár megossza őket másokkal is. Ömlik belőle a szó, a rég- és közelmúltból előhalászott, nemzedékek által megtapasztalt közhistóriák csakúgy, mint a soha nem hallott, tátott szájjal fogadható, rejtett összefüggésekre rávilágító sztorik… Mintha csak az élete függne tőle, afféle férfi Seherezádéként kiapadhatatlanul és lebilincselően mesél és mesél.” (Murányi Gábor, HVG)

 

„…a lényeg éppen abban a kuszaságban, egymásra rakodó alternatív realitásokban és abszurditásban rejlik, ahogyan a történetvezetés halad, mindig tovább és tovább bontva egy-egy mellékszálat, hogy az egész végül összeérjen egy bonyolult és zavaros egészben, mint amilyen maga a XX. század. Ez az a sajátosan posztmodern hangulat és az irónia - néha Örkényre emlékeztető fekete humor -, amivel Erős átszövi az önéletrajzi kordokumentumot, amitől annyira hiteles látlelet lesz ez a XX. század kollektív őrületéről, még azoknak is (sőt azoknak igazán!), akik maguk nem élték végig ezt a korszakot.” (Kovács Attila, HAPAX, Szeged)

 


18. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS FENOMENOLÓGIA

A program időpontja: 2012. november 19.

 

A témáról röviden:

A jelen kor és az elmúlt száz év legfontosabb filozófiai áramlata - az analitikus filozófia mellett - a fenomenológia. Noha Freud lényeges pontokon reduktivista, tehát antifenomenológiai megközelítést alkalmaz a lélekkel kapcsolatban, a pszichoanalízis számos fenomenológus, így Husserl, Heidegger, Sartre, Foucault, Merleau-Ponty, Levinas, Derrida vagy Paul Ricoeur számára fontos szerepet játszott, vagy legalábbis lényeges viszonyítási pontot jelentett.

Az Imágó Budapest (Ex-Thalassa) folyóirat két tematikus száma (2012/2. és 2012/3.) olyan tanulmányokat közöl, amelyek a pszichoanalízist vagy magukat a lelki jelenségeket a fenomenológiai módszerrel közelítik meg. E cikkekhez kapcsolódva tartott az Imágó Egyesület kerekasztal beszélgetést a fenomenológia és a pszichoanalízis viszonyáról.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Pintér Judit Nóra, Schwendtner Tibor, Ullmann Tamás és Vermes Kata.

Moderátor: Szummer Csaba.

 


17. program

KREATIVITÁS ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2012. október 1.

 

Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség. A mélylélektani alkotáselméletektől a pszichobiográfiai kutatásig

című könyvének és az Imágó Budapest 2012/1-es, Pszichoanalízis és kreativitás című számának bemutatója

 

A témáról röviden:

Kőváry Zoltán a pszichobiográfiai kiindulású, pszichoanalitikus orientációjú kreativitás-kutatás legjelesebb hazai – és nemzetközileg is ismert – képviselője. Könyve az antik alkotáselméletektől a tizenkilencedik századi romantikus elméleteken át a legmodernebb megközelítésekig széles áttekintést ad a művészi kreativitás pszichológiai kutatásáról, emellett elméleti és módszertani szempontból originális módon alkalmazza a történeti-interpretatív megközelítést, amelynek központi koncepciója az élettörténet pszichológiai vizsgálata, vagyis a pszichobiográfia. A kötetben érdekes elemzéseket olvashatunk Salvador Dalí, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életpályájának, személyiségének és alkotómunkájának kevéssé ismert összefüggéseiről.

Az este során ugyancsak bemutatásra került az Imágó Budapest 2012/1-es, Pszichoanalízis és kreativitás című, Kőváry Zoltán által szerkesztett száma, amelyben többek közt tanulmányok olvashatók Csontváryról és Szerb Antalról.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Kőváry Zoltán pszichológus (SZTE) a Kreativitás és személyiség c. könyv szerzője, Valachi Anna irodalomtörténész és Krékits József pszichiáter, a Szerb Antal-tanulmány szerzője. A beszélgetést moderálta  Erős Ferenc pszichológus (PTE).

 


16. program

PETER PAN AVAGY A SZOMORÚ GYERMEK

A program időpontja: 2012. április 23.

 

Pán Péter  egy kisfiú, aki  születésekor úgy határoz,  hogy sohase fog felnőni, nem fog öltönyt viselni, és nem lesz belőle banktisztviselő. Manapság rengeteg ilyen Pán Péter kerül a pszichoanalitikusok díványára, abban a reményben, hogy megszabadulhatnak ettől a modern “szindrómától”.  Miért olyan fontos, hogy felnőjünk? Mit jelent felnőttnek lenni? Hogyan hagyhatjuk magunk mögött  a gyermekkort anélkül, hogy megölnénk a bennünk élő gyermeket?

 

Erről és más kérdésekről beszélgettek: Kathleen Kelley-Lainé pszichoanalitikus (Párizs), a Peter Pan avagy a szomorú gyermek c. könyv szerzője,  Somlai Péter szociológus (ELTE), Lénárd Kata pszichológus (PTE) és Molnár Gabriella újságíró (Nők Lapja). A beszélgetést moderálta Erős Ferenc pszichológus (PTE).

 


15. program

KIKI a csoportban – pszichodráma-játékfilm

A program időpontja: 2012. március 26.

 

A film veítését beszélgetés követte Mérei Zsuzsa pszichológussal és Xantus János rendezővel, Fecskó Edina moderálásával.

 

A témáról röviden:

Kiki gyerekkora, a nagyszülői házban. Anya, tesó, apa, unokatesó, nagymama, a Duna – mindenki igyekszik túlélni Kiki körül a családi tragédiát. A tizenegynéhány éves kicsi lány pedig csak figyel, hallgat és megfelel.
Mérei Zsuzsa és Vikár András létrehozott egy csoportot, ahol a kamerák mindennapos vendégek voltak, ahol a csoport arra szerződött, hogy a filmkészítők társaságában élik át a drámafolyamatot, Xantus János pedig vállalta a filmesek által egy időben olyannyira vágyott dokumentumfilmrendezői pozíciót: légy volt a falon, úgy kukucskált. (Blaskó Ágnes: Kiki a csoportban, légy a falon)

 


14. program

Erős Ferenc: PSZICHOANALÍZIS ÉS FORRADALOM c. könyvének bemutatója

A program időpontja: 2012. február 27.

 

Beszélgetés résztvevői a szerzőn kívül: Kovács M. Mária történész (CEU),  Borgos Anna pszichológus (MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet), Lugosi András történész (Budapest Főváros Levéltára), Harmatta János pszichiáter (Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály)

 

A kötetről röviden:

A könyv fő témája a magyarországi pszichoanalízis történetének egy kitüntetett periódusa, az 1918 őszétől 1919 augusztusáig terjedő forradalmi időszak. 1919 áprilisában a tanácskormány közoktatásügyi népbiztosságának rendelete alapján Ferenczi Sándort egyetemi tanárrá nevezték ki. Ő volt a világon az első olyan pszichoanalitikus, aki ebbéli minőségében kapott tanítási kötelezettséggel járó nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést. A könyv feltárja, hogy Ferenczi egyetemi epizódja miként kapcsolódott egyrészt a magyar felsőoktatás, ezen belül az orvosképzés 1918–19 folyamán végbement vagy tervezett átalakításához, másrészt a pszichoanalitikus mozgalom akadémiai elismertetésre, legitimációra irányuló igényeihez. A kötet dokumentum-melléklete közli az idevágó legfontosabb dokumentumokat – levéltári iratokat, cikkeket, leveleket – is. Ezek alapján rekonstruálható a folyamat, amelynek során Ferenczi és más pszichoanalitikusok átmenetileg helyet kaptak a budapesti tudományegyetemen.

 


13. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS SPIRITIZMUS

A program időpontja: 2011. november 29.

 

Beszélgetés résztvevői:

Békés Vera tudományfilozófus, Erős Ferenc pszichológus, Gyimesi Júlia pszichológus, Szummer Csaba pszichológus

 

A téma rövid leírása:

Gyimesi Júlia: Pszichoanalízis és spiritizmus című könyvének, valamint az Imágó Budapest Pszichoanalízis és modern okkultizmus c. 2011/4. számának bemutatója.

A spiritizmust bátran lehet áltudománynak tekinteni, de tagadhatatlan, hogy komoly hatással volt a pszichológia fejlődésére. Sokak számára vonzónak tűnt a spiritizmus alaptétele, miszerint a testi halál után a lélek tovább él, és megfelelő technikák segítségével megidézhető. Másokat éppen a spiritiszta jelenségek leleplezésének vágya vezetett a spiritizmus tudományos tanulmányozásához. Ám akár a cáfolat, akár az igazolás vágyával közelítettek a természetfelettinek tűnő jelenségekhez, a spiritizmus gyakorlata és kapcsolódó filozófiája hatást gyakorolt a psziché működését és lehetőségeit kutató gondolkodókra. Különösen meghatározónak bizonyult a pszichoanalízissel szimpatizálók és a pszichoanalitikusok között, mivel a kutatók leggyakrabban tudatküszöb alatti lelki folyamatok működését feltételezték a szokatlan megnyilvánulások háttérben.

A bemutatón kerekasztalbeszélgetést tartottak a pszichoanalízis és a spiritizmus, valamint a modern okkultizmus kapcsolatáról.


12. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS IDEGTUDOMÁNY

A program időpontja: 2011. szeptember 27.

 

Beszélgetőtársak:

Bokor László pszichoanalitikus, Pető Katalin pszichoanalitikus, Unoka Zsolt pszichiáter, filozófus, Erős Ferenc pszichológus, Bálint Katalin pszichológus, Bérdi Márk pszichológus, Békés Vera filozófus

Moderátor: Lénárd Kata

A téma rövid leírása:

Vajon a pszichoanalízis és az idegtudományok fejlődése egymástól függetlenül történik, vagy lehetséges a kettő közti integráció? Lehetséges-e, hogy − talán éppen a neuropszichoanalízis által kijelölt mezőben − a két tudományág nem csupán építkezik egymásból, hanem egy radikálisan új tudományággá, sőt paradigmává alakul? Vannak, akik ebben az új paradigmában a karteziánus dualizmus, az agy/elme, test/lélek probléma meghaladásának lehetőségét látják, és vannak olyanok, akik magában a neuropszichoanalízis létrejöttében látják igazolva azt a tényt, hogy a pszichoanalízis el nem ismert, belső krízisekkel küzd.

A kerekasztal-beszélgetés során e kérdésre keresték a választ az Imágó Budapest c. folyóirat Pszichoanalízis és idegtudomány (I-II.) című (2011/2. és 2011/3.) két számának szerzői és az érdeklődők.

 


11. program

MIÉRT MÁS? A kínzást túlélt menekültek traumája és terápiája

A program időpontja: 2011. április 5.

 

Beszélgetőtársak:

A Cordelia Alapítvány munkatársai

Moderátor: Kroó Adrienn

A téma rövid leírása:

Magyarországon a kínzással és pszichés következményeivel foglalkozó pszichoterápiás diskurzus eredetileg a holokauszt komplex és súlyosan traumatikus tapasztalatihoz kötődik. A rendszerváltás után, amikor a délszláv háború menekültjei tömegestől érkeztek Magyarországra, egy pszichiáterekből és pszichológusokból álló csapat pszichoszociális rehabilitációs tevékenységet indított a nagyatádi befogadó állomáson.

 

A kezdeményezés hatására 1996-ban megalakult a „Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért”, dr. Hárdi Lilla pszichiáter és pszichoanalitikus pszichoterapeuta vezetésével. A Cordelia Alapítvány az IRCT (International Rehabilitation Council of Torture Victims) akkreditált tagjaként hazánkban azóta is egyedülálló feladatot lát el azzal, hogy a hazájukban súlyos kínzásokat, bántalmazásokat, és egyéb embertelen bánásmódot átélt, Poszttraumás Stressz Zavarban (PTSD) és más tünetektől szenvedő menedékkérőknek és menekülteknek nyújt pszichiátriai, pszichológiai, pszichoterápiás segítséget.

 

A kínzás extrém interperszonális trauma, amelyet emberi lény okoz embertársának, szándékosan, szisztematikusan, gyakran előre eltervezett módon. A bántalmazott menekülteknek a kínzás komplex, súlyos, és hosszútávú következményein túl számos kihívással kell megküzdeniük: többszörös gyásszal, a gyökérvesztés traumájával és a menekültügyi eljárás, illetve az integráció nehézségeivel. Mennyiben és hogyan dolgozhatók fel ezek a sorozatos és extrém traumák, és milyen lehetőségeket és kihívásokat rejt a multikulturális terápia? Mi a szerepe a folyamatban a túlélőnek, az elkövető(k)nek, a segítőknek, a segítők segítőinek és a társadalomnak? A beszélgetés során e témákat járták körül a Cordelia Alapítvány munkatársai, és vitatták meg a résztvevőkkel közösen.

 


10. program

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓK 

A program időpontja: 2011. január 31.

 

Beszélgetőtársak:

Béres-Deák Rita kulturális antropológus

Dobos Emőke pszichoterapeuta

Ritter Andrea klinikai szakpszichológus

Sándor Bea gender-kutató

Moderátor: Borgos Anna

A téma rövid leírása:

A Thalassa 2010/4-es száma a pszichoanalízis és a szexuális orientációk kapcsolatát járja körül elméleti és gyakorlati, történeti és kortárs szemszögből, psziché és társadalom, mozgalmak és intézmények, terapeuták és páciensek, szülők és gyerekek nézőpontját és kölcsönhatásait vizsgálva. Az összeállítás magyarul először olvasható fontos külföldi tanulmányokat és hazai szerzők kutatómunkáját mutatja be. A témák magukban foglalják a homoszexualitás pszichoanalitikus megítélésének változásait, terápiás kérdéseket, Freud leszbikus esettanulmányának szemiotikus-szimbolikus újraértelmezését, társadalomlélektani megfontolásokat és újfajta családformák által felvetett kihívásokat. A bemutatón szerzők és fordítók részvételével beszélgettünk, és gondoltuk tovább a folyóiratban felvetett témákat.   (A témához bővebben lásd Borgos Anna, e számhoz írt  bevezetőjét)

 


9. program

GYÓGYÍTÁS ÉS NŐISÉG
A Gyógyító Nők Kutatóműhely és internetes portáljuk bemutatása

A program időpontja: 2010. november 15.

 

Beszélgetőtársak a műhely tagjai:

Dr. Csabai Márta (a Gyógyító Nők Kutatóműhely vezetője)
Bálint Katalin
Dr. Borgos Anna
Fülöp Emőke
Gyimesi Júlia
Mucsi Eszter
Székely Zsófia
Dr. Szili Katalin
 

A téma rövid leírása:

A terápiás helyzetekben nem csupán orvosként és betegként, terapeutaként és páciensként, hanem nőként és férfiként is jelen vagyunk. Számos tapasztalat és kutatás is bizonyítja, hogy ez befolyásolhatja a terápiás kapcsolatot, a betegséghez való viszonyt, sőt magát a gyógyulást is. Továbbá, manapság több felmérés is foglalkozik azzal, hogy a női szakemberek – főként orvosnők – számára a gyógyító hivatással járó megterhelés, a hivatás és a magánélet összeegyeztetésének konfliktusa komoly egészségproblémákhoz vezethet.
A Gyógyító Nők Kutatóműhely, amely egy intézmények közötti munkacsoport, a nőiség és a gyógyítás összefüggéseinek kutatásával foglalkozik, többféle szempontból. Ezek között kiemelt helyen szerepel a gyógyító női szerep és identitás problémája napjainkban és történeti összehasonlításban; a kérdéskör művészeti reprezentációi; a terápiás kapcsolati mozzanatok; továbbá a stresszel és kiégéssel kapcsolatos összefüggések.
A kutatóműhely tagjai létrehoztak egy honlapot is http://gyogyitonokert.hu címmel, amely online folyóiratként a témával kapcsolatos írásokat és információkat közöl, továbbá interaktív fórumot kíván biztosítani az érintett szakemberek és laikusok számára.
A műhely tagjai: Bálint Katalin, Dr. Borgos Anna, Fülöp Emőke, Gyimesi Júlia, Mucsi Eszter, Székely Zsófia és Dr. Szili Katalin kutatási területeiket mutatták be, a kutatóműhely vezetője, Dr. Csabai Márta moderálásával.

 


8. program

BÁLINT MIHÁLY EMLÉKEZETE

A program időpontja: 2010. szeptember 28.

 

Beszélgetőtársak:

Csabai Márta (MTA Pszichológiai Kutatóintézet)

Harrach Andor (a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság elnöke)

Toronyai Gábor (Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Intézet, Filozófia Központ)

Erős Ferenc (MTA Pszichológiai Kutatóintézet, a Thalassa felelős szerkesztője)

Kőváry Zoltán (SZTE Pszichológia Intézet), a két Bálint-szám szerkesztője)

A téma rövid leírása:

40 éve, 1970. decemberében hunyt el az Egyesült Királyságban a világhírű magyar orvos és pszichoanalitikus, Bálint Mihály. Bálint Ferenczi Sándor tanítványaként a 20-as években kezdte pályafutását Budapesten, a 30-as évek végén a  zsidóüldözések elől menekült Nagy-Britanniába családjával, ahol a pszichoanalízis tárgykapcsolat-elméleti iskolájának képviselőjeként jelentős kutatásokat folytatott a pszichoterápia, a pszichoszomatikus gyógyítás és az orvos-beteg kapcsolat területén. Nagy adósságot törlesztettünk azzal, hogy a Thalassa folyóirat 2010-es évfolyam 2. és 3. számát Bálint Mihály szerteágazó életművének szenteltük.
A két szám szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy a sokoldalú bálinti életműről átfogó képet kapjon az olvasó. Megjelentettünk magyarul korábban nem hozzáférhető és archív Bálint-szövegeket, tanulmányokat Bálint elméleti, pszichoszomatikus-pszichoterápiás elképzeléseiről, orvosi tevékenységéről, Ferenczihez való viszonyáról, valamint részleteket egy vele készült időskori interjúból.

 


7. program

FILMMŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program Időpontja: 2010. április 26.

 

Beszélgetőtársak: A Thalassa 2010/1. számának szerzői és szerkesztői

Meghívott vendég: Kovács András Bálint (ELTE Filmtudományi Tanszék).

A téma rövid leírása:
Fecskó Edina, Kérchy Vera, Kőváry Zolátn, Molnár Péter és Gelencsér Gábor (szerzők) Bálint Katalin, Erős Ferenc (szerkesztők) a pszichoanalízis és a filmművészet összekapcsolódásának lehetőségeiről beszéltek,  amelyhez a Thalassában közölt tanulmányok szolgáltak kiindulópontul.

A Thalassa 2010/1. számában válogatást találunk a II. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián (2008, Pécs) elhangzott előadások szövegeiből. Molnár Péter tanulmányában egy késői Eizenstein-film analízisében egyszerre működteti a rendező montázselméletét, Lacan etikai gondolatait és tekintetfogalmát. Kérchy Vera a teatralitás  kísértetiességéről írva a „kísérteties”  freudi fogalmának segítségével, film- és színházelmélet közös metszetében, David Lynch Inland Empire című filmjét elemzi. Fecskó Edina írásában a Hitchcock Szédülés című filmjére adott nézői reakciók empirikus vizsgálatával veti össze e klasszikus műről megjelent pszichoanalitikus kritikák olvasatait. Kőváry Zoltán és Látos Melinda írása a pszichoanalízis mint gyógymód képi reprezentációinak sorából a Kérem a következőt! magyar televíziós rajzfilmsorozat darabjait emeli ki. A lapban továbbá a Krúdy és Huszárik Szindbádjáról szóló kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változata is olvasható, melyben pszichoanalízis és filmtudomány közös nyelvét szinte még alakulásának folyamatában érhetjük tetten. A fentieken túl fordításban átvett tanulmányokat is közlünk: Joan Copjec amerikai filmteoretikus e számban megjelent szövegében a pszichoanalitikus filmelméletben a lacani koncepciók körül megjelenő félreértéseket igyekszik tisztázni, Archívum rovatunkban Hanns Sachs egy 1928-as, a Close up című folyóiratban megjelent írását közöljük, illetve a Műhely rovatban Ira Konigsberg írása olvasható Ingmar Bergman Persona című filmjéről.

 


6. program

A KIVÉTELEK DISZKRÉT BÁJA – NŐK A PSZICHOANALÍZISBEN

A program időpontja: 2010. március 29.

 

Előadó: Borgos Anna (pszichológus, MTA Pszichológiai Kutatóintézet)

Beszélgetőtársak:

Hadas Miklós (szociológus, Corvinus Egyetem, TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ)

Kovács Mónika (pszichológus, ELTE PPK, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ)

Tóth Eszter Zsófia (történész, Magyar Országos Levéltár)

© 2010–2017 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap