1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ
Az Imágó Egyesület 2010. évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 527 ezer Ft, a saját tőke 467 ezer Ft.
2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA
Tárgyévben az Egyesület nem kapott állami támogatást.
3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS
A 2010-ben Egyesületünk saját tőkéje 467 ezer forint volt, ami 68 ezer forinttal több, mint az előző évben. Egyesületünk induló tőkével, jegyzett tőkével, lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal sem az előző évben, sem a tárgyévben nem rendelkezett.
A tárgyévi tőkeváltozás 399 ezer forint volt. A tárgyévi eredmény 68 ezer forint.
4. CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA
Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatást, így e soron továbbra sem történtek kifizetések.
5. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPTÓL, HELYI ÖNKORMÁNYZATTÓL, TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁTÓL ÉS MINDEZEK SZERVEITŐL KAPOTT TÁMOGATÁS MÉRTÉKE
Egyesületünk nem részesült ilyen támogatásban a 2010-es évben.
6. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE
Az Egyesület vezető tisztségviselői nem részesültek a 2010-es évben ilyen juttatásban.
7. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ
Az IME közhasznú egyesületet 2008. 01. 29-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság kutatási tevékenységre. Az egyesület kitűzött célja, hogy fórumot teremtsen a pszichoanalitikus gondolatok és más tudományos és kulturális területek kreatív találkozásához, elősegítve ezzel a pszichoanalízis hagyományának ápolását és megújulását.
A kitűzött célokat a 2010-es évben az alábbi tevékenységekkel kívántuk teljesíteni:
7.1. Előadások szervezése
Az Imágó Egyesület „Pszichoanalízis az élő kultúrában és társadalomban” című előadássorozatára 2010. január és 2010. november között került sor hat alkalommal. Az előadásoknak a Nyitott Műhely (1123, Budapest, Ráth György u. 4.) adott otthont. A sorozat célja az volt, hogy a pszichoanalízis, tudomány és kultúra egy-egy releváns kérdését közérthető, népszerűsítő formában tárjuk az érdeklődő közönség elé. Az előadásokra (a december hónap kivételével) havi rendszerességgel került sor. A pszichoanalízist a tudomány és kultúra különböző képviselőinek bevonásával kívántuk megismertetni, lehetőséget teremtve ezzel a különböző diszciplínák közötti párbeszédre. Az előadók mondandóját minden alkalommal meghívott beszélgetőpartnerek gazdagították, akik a szóban forgó elméletek, problémák és jelenségek új megvilágításáról gondoskodtak. A beszélgetések során a közönség tagjai is lehetőséget kaptak kérdéseik és gondolataik megfogalmazására. Ennek eredményeképpen minden alkalommal termékeny párbeszéd született, mely a laikusok és a hozzáértők számára egyaránt inspirálónak bizonyult.
Előadások:
2010. január 26.
Intrapszichikus valóságok, emlékek, álmok, démonok – Ingmar Bergman pszichoanalízise
2010. február 22.
Médiumok és pszichológusaik – Spiritizmus és tudomány a lélektan hajnalán
2010. március 29.
A kivételek diszkrét bája – Nők a pszichoanalízisben
2010. április 26.
Filmművészet és pszichoanalízis
2010. szeptember 28.
Bálint Mihály emlékezete
2010. november 15.
Gyógyítás és nőiség – A gyógyító nők kutatóműhely és internetes portáljuk bemutatkozása.
7.2. Folyóirat elindítása
Imágó Budapest néven folyóiratot indítottunk, a korábbi Thalassa folyóirat szellemi hagyományait tovább folytatva. A 2010-es évben megkezdődtek az első lapszám munkálatai. Az Imágó Budapest több szakterület művelõi számára nyitott, interdiszciplináris folyóirat, amelyben a pszichoanalízisnek és társtudományainak újabb eredményeirõl éppúgy beszámolunk, mint történeti múltjának kutatásáról. Tematikus hangsúlyú számokat tervezünk, amelyek egy-egy probléma, irányzat vagy életmű köré szervezõdnek.
7.3. Konferencia-szervezés
Esemény helye:
Apolló Artmozi (Pécs, Perczel u. 22.), Lenau Ház (Pécs, Munkácsy Mihály u. 8)
Esemény ideje:
2010. november 25-27.
Szakmai részvevők száma:78 fő
Látogatói létszám: kb. 250 fő
Az idén harmadszorra megszervezett konferencia elsődleges célja a pszichoanalízis és a filmtudomány közötti párbeszéd ébren tartása volt, és a lehetséges korrespondenciák és kölcsönhatások feltárása. A legújabb hazai és nemzetközi kutatások megismertetése és megvitatása során továbbra is központi kérdésünk maradt, hogy miként lehetséges a kinematografikus és a pszichoanalitikus jelentésalkotási folyamatok integrációja, melynek alapjául ezúttal az (ön)reflexivitás témaköre szolgált. A konferencia szakmai előadásai, műhelyei és kerekasztal-beszélgetései a két terület kapcsolódásának különböző módozatait mutatták be, és aktív részvételre invitáltak, amin keresztül az itt és mostban létrejövő találkozások hozzájárultak a közös nyelv kialakításának megalapozásához. A konferencia az Imágó Egyesület, az Imago International és a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola Elméleti pszichoanalízis program főszervezésében jött létre. A konferencia védnöke Dr. Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete volt. Társszervezőkként az alábbi felsőoktatási és kutatói intézetek vettek részt: MTA Pszichológiai Kutatóintézet Társadalomlélektani Csoport, PTE BTK Filmtudományi és Vizuális Kultúra Tanszék, ELTE BTK Filmtudományi Tanszék, SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék. A rendezvény nemzetközi programjának támogatója az angol ‘The Joir and Kato Weisz Foundation’ volt.
Médiatámogatói között szerepelt a Mindennapi Pszichológia, a pszichologia.com, a Pécsi Bölcsész, a Pécsi Est, a Pécsi Hírek, a Dunántúli Napló, a Filmtett, a Prizma folyóirat és az EKF.
A rendezvényen előadóként 3 nemzetközi és 75 hazai filmtudományi illetve pszichoanalitikus orientáltságú szakember vett részt, a résztvevő közönség száma pedig kb. 250 fő volt, amit a helyszíni regisztrációs papírok vezetésével követtünk nyomon. A programszervezői stáb munkáját egy 25 fős egyetemi hallgatói stáb segítette.
A konferencia szakmai programjának főbb egységei a következők voltak:
- A ‘Belső világ a filmben, terápiában’ című kerekasztal vezette fel a találkozó témáját. A résztvevő pszichológus, filmrendező, pszichiáter, filmes és irodalmár szakember más-más formában, de folyamatosan és elkerülhetetlenül belebonyolódik a belső és személyes megmutatásába megfejtésébe. A résztvevők a reflexió és önreflexió első és általános szintjével foglalkoznak, mely minden művészetet és terápiás folyamatot egyaránt jellemez.
- Az ‘Én és a másik a filmen’ című kerekasztal célja a ‘Mi’ és ‘Ők’ közötti viszonyrendszert megszólítása volt, a filmvilágon keresztül. A beszélgetés során azt járták körül a filmes és pszichológus szakemberek, hogy hogyan jelenik meg a romák filmbeli reprezentációja, akár szereplőként, témaként, a filmek címében, vagy egyéb módokon. A megvitatásra került filmek: Bogdán Árpád: Boldog új élet; Mészáros Antónia: Megtagadva; Bódis Kriszta: Falusi románc.
- A konferencia záróeseménye a Hajdú Szabolcs ‘Bibliothéque Pascal’ című filmjéről szervezett kerekasztal volt. A filmesztéta, filmművész és pszichoterapeuták részvételével vezetett kerekasztal-beszélgetés az álom szerepét vizsgálta a filmben és általánosságban a művészetben és terápiában. A kerekasztal utolsó harmadában kinyílt a kör és lehetőséget kaptak a teremben ülők, hogy megosszák a film és a beszélgetés kapcsán felmerült gondolataikat, melyben erőteljesen érezhetőek voltak az egész háromnapos konferencia élményeire való reflektálások.
A megvalósult program alapján megállapítható, hogy az interdiszciplináris és szaktudományos tudást a művészi megismeréssel kapcsoló tematika kifejezetten inspiráló módon hatott. A pszichoanalízis magával hozta a kortárs pszichológia, pszichiátria és a különböző terápiás módozatok diskurzusait, a „film” pedig a filmelmélet, az irodalom, a filozófia, sőt a szociológia és szociográfia területeit vonta be az előadások témái közé. A két terület kapcsolódásának különböző módjait, irányait mutatták be a konferencia három napja során a párhuzamosan futó szekciók, műhelyek és kerekasztal-beszélgetések. Az előadások - az eltérő megközelítésekből kifolyólag - sokrétűek voltak és megvalósították célkitűzésüket, hogy a kölcsönhatásokra világítsanak rá. Így lehetőség teremtődött arra, hogy élénk eszmecserék bontakozhassanak ki a vetítőtermekben és azokon kívül is, a különböző tudományterületekről érkezettek között. A rendezvény alatt sor került a pszichoanalitikus és a kinematografikus tudás integrációjára, megvitatásra kerültek a pszichoanalitikus orientáltságú filmlélektan aktuális történeti, elméleti és gyakorlati kérdései.
A pszichoanalitikus orientáltságú pszichológus előadók hivatásuk fogalmait és munkamódját szemléltették klasszikus és kortárs műfaji és szerzői filmeken; az elsősorban posztmodern-posztstrukturalista megközelítésmóddal jellemezhető filmtudósok a filmnyelv kapcsolódó problematikáit gondolták tovább és értelmezték újra, és a meghívott vendégek harmadik csoportját alkotó filmrendezők pedig alkatuktól függően hálával vagy tartózkodással, de mindenképp érdeklődve fogadták a tudományos szakemberek saját filmjeikre vonatkozó elemző megjegyzéseit és kérdésfeltevéseit.
Összességében elmondható, hogy a határterületre merészkedés, a pszichoanalitikus és filmes szakmák zárt belső nyilvánosságának feloldódása a résztvevő közönség lelkes hozzáállásával és továbbgondolásra ösztönző kommentárjaival párosulva izgalmas és színvonalas előadásokat és beszélgetéseket eredményezett. Továbbá szintén megállapítható, hogy a konferencia sikeres lebonyolításával, a legfontosabb hazai szakmai műhelyek társszervezői együttműködésével és a nemzetközi meghívott előadók – többek között Ira Königsberg, a University of Michigan filmprofesszora – részvételével létrejött a kortárs szaktudományos trendekhez való kapcsolódás, a kapcsolódó hazai kutatások rendszerező áttekintése és a nemzetközi pszichoanalitikus filmkritika párbeszédébe való integrálása. Az eddigi szakmai eredmények és a jövőbeli tervek alapján reméljük, hogy sikerült a Pécsi Tudományegyetemnek a pszichoanalitikus gondolkodásban és képzésben elfoglalt helyét megerősíteni, valamint lehetőséget nyújtani, hogy a filmre mint művészeti ágra kiterjesztett pszichoanalitikus szemléletmód alakításának meghatározó, más egyetemek tudományos szakembereit összefogó központjává váljon Pécs.
7.4. Könyvkiadás
Erős Ferenc, Kovács Anna és Székács Judit (2010): Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal. Thalassa – Imágó.
Budapest, 2011. június 28.
Erős Ferenc
Az Imágó Egyesület elnöke
Záradék: E közhasznúsági jelentést a Imágó Egyesület közgyűlése 2011. június 30-i ülésén elfogadta.