Galéria

2010. évi közhasznúsági jelentés

Beszámoló az Egyesület 2010. évi közhasznú tevékenységéről

1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Az Imágó Egyesület 2010. évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 527 ezer Ft, a saját tőke 467 ezer Ft.

 

2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA

Tárgyévben az Egyesület nem kapott állami támogatást.

 

3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS

A 2010-ben Egyesületünk saját tőkéje 467 ezer forint volt, ami 68 ezer forinttal több, mint az előző évben. Egyesületünk induló tőkével, jegyzett tőkével, lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal sem az előző évben, sem a tárgyévben nem rendelkezett.

A tárgyévi tőkeváltozás 399 ezer forint volt. A tárgyévi eredmény 68 ezer forint.

 

4. CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA

Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatást, így e soron továbbra sem történtek kifizetések.

 

 

5. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPTÓL, HELYI ÖNKORMÁNYZATTÓL, TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁTÓL ÉS MINDEZEK SZERVEITŐL KAPOTT TÁMOGATÁS MÉRTÉKE

Egyesületünk nem részesült ilyen támogatásban a 2010-es évben.

 

6. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE

 

Az Egyesület vezető tisztségviselői nem részesültek a 2010-es évben ilyen juttatásban.

 

7. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

 

Az IME közhasznú egyesületet 2008. 01. 29-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság kutatási tevékenységre. Az egyesület kitűzött célja, hogy fórumot teremtsen a pszichoanalitikus gondolatok és más tudományos és kulturális területek kreatív találkozásához, elősegítve ezzel a pszichoanalízis hagyományának ápolását és megújulását.

 

A kitűzött célokat a 2010-es évben az alábbi tevékenységekkel kívántuk teljesíteni:

 

7.1. Előadások szervezése

 

  • „Pszichoanalízis az élő kultúrában és társadalomban” – előadássorozat

 

Az Imágó Egyesület „Pszichoanalízis az élő kultúrában és társadalomban” című előadássorozatára 2010. január és 2010. november között került sor hat alkalommal. Az előadásoknak a Nyitott Műhely (1123, Budapest, Ráth György u. 4.) adott otthont. A sorozat célja az volt, hogy a pszichoanalízis, tudomány és kultúra egy-egy releváns kérdését közérthető, népszerűsítő formában tárjuk az érdeklődő közönség elé. Az előadásokra (a december hónap kivételével) havi rendszerességgel került sor. A pszichoanalízist a tudomány és kultúra különböző képviselőinek bevonásával kívántuk megismertetni, lehetőséget teremtve ezzel a különböző diszciplínák közötti párbeszédre. Az előadók mondandóját minden alkalommal meghívott beszélgetőpartnerek gazdagították, akik a szóban forgó elméletek, problémák és jelenségek új megvilágításáról gondoskodtak. A beszélgetések során a közönség tagjai is lehetőséget kaptak kérdéseik és gondolataik megfogalmazására. Ennek eredményeképpen minden alkalommal termékeny párbeszéd született, mely a laikusok és a hozzáértők számára egyaránt inspirálónak bizonyult.

 

Előadások:

 

2010. január 26.

Intrapszichikus valóságok, emlékek, álmok, démonok – Ingmar Bergman pszichoanalízise

 

2010. február 22.

Médiumok és pszichológusaik – Spiritizmus és tudomány a lélektan hajnalán

 

2010. március 29.

A kivételek diszkrét bája – Nők a pszichoanalízisben

 

2010. április 26.

Filmművészet és pszichoanalízis

 

2010. szeptember 28.

Bálint Mihály emlékezete

 

2010. november 15.

Gyógyítás és nőiség – A gyógyító nők kutatóműhely és internetes portáljuk bemutatkozása.

 

 

7.2. Folyóirat elindítása

 

Imágó Budapest néven folyóiratot indítottunk, a korábbi Thalassa folyóirat szellemi hagyományait tovább folytatva. A 2010-es évben megkezdődtek az első lapszám munkálatai. Az Imágó Budapest több szakterület művelõi számára nyitott, interdiszciplináris folyóirat, amelyben a pszichoanalízisnek és társtudományainak újabb eredményeirõl éppúgy beszámolunk, mint történeti múltjának kutatásáról. Tematikus hangsúlyú számokat tervezünk, amelyek egy-egy probléma, irányzat vagy életmű köré szervezõdnek.

 

7.3. Konferencia-szervezés

 

  • III. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia

 

Esemény helye:

Apolló Artmozi (Pécs, Perczel u. 22.), Lenau Ház (Pécs, Munkácsy Mihály u. 8)

 

Esemény ideje:

2010. november 25-27.

 

Szakmai részvevők száma:78 fő

 

Látogatói létszám: kb. 250 fő

 

Az idén harmadszorra megszervezett konferencia elsődleges célja a pszichoanalízis és a filmtudomány közötti párbeszéd ébren tartása volt, és a lehetséges korrespondenciák és kölcsönhatások feltárása. A legújabb hazai és nemzetközi kutatások megismertetése és megvitatása során továbbra is központi kérdésünk maradt, hogy miként lehetséges a kinematografikus és a pszichoanalitikus jelentésalkotási folyamatok integrációja, melynek alapjául ezúttal az (ön)reflexivitás témaköre szolgált. A konferencia szakmai előadásai, műhelyei és kerekasztal-beszélgetései a két terület kapcsolódásának különböző módozatait mutatták be, és aktív részvételre invitáltak, amin keresztül az itt és mostban létrejövő találkozások hozzájárultak a közös nyelv kialakításának megalapozásához. A konferencia az Imágó Egyesület, az Imago International és a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola Elméleti pszichoanalízis program főszervezésében jött létre. A konferencia védnöke Dr. Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete volt. Társszervezőkként az alábbi felsőoktatási és kutatói intézetek vettek részt: MTA Pszichológiai Kutatóintézet Társadalomlélektani Csoport, PTE BTK Filmtudományi és Vizuális Kultúra Tanszék, ELTE BTK Filmtudományi Tanszék, SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék. A rendezvény nemzetközi programjának támogatója az angol ‘The Joir and Kato Weisz Foundation’ volt.

 

Médiatámogatói között szerepelt a Mindennapi Pszichológia, a pszichologia.com, a Pécsi Bölcsész, a Pécsi Est, a Pécsi Hírek, a Dunántúli Napló, a Filmtett, a Prizma folyóirat és az EKF.

 

A rendezvényen előadóként 3 nemzetközi és 75 hazai filmtudományi illetve pszichoanalitikus orientáltságú szakember vett részt, a résztvevő közönség száma pedig kb. 250 fő volt, amit a helyszíni regisztrációs papírok vezetésével követtünk nyomon. A programszervezői stáb munkáját egy 25 fős egyetemi hallgatói stáb segítette.

 

A konferencia szakmai programjának főbb egységei a következők voltak:

  • Filmvetítések (8 db): a tudományos programhoz tematikusan kapcsolódó filmek vetítése: Hajdu Szabolcs: Bibliotheque Pascal; Emmanuel Dayan: Looking for #150; Bogdán Árpád: Boldog új élet; Mészáros Antónia: Megtagadva; Bódis Kriszta: Falusi románc; Pedro Almodovar: Volver; Groó Diana: Eldorádó; Gamma Bak: Head Cold.

 

  • Plenáris előadások (6 db): felkért hazai és nemzetközi előadók által, az alábbi tematikus szempontok mentén tartott előadások: önreflexivitás a filmtörténetben és a filmelméletben; a pszichoanalízis a filmművészettől lélektani érintkezése; alkotói kapcsolatok dokumentumfilmes és alanya között; a véletlen fogalma a filmművészetben és pszichoanalízisben; a háromdimenziós képvilág; Ingmar Bergman Personája.
  • Szekcióelőadások (36 db): az országban működő egyetemi film és pszichológia szakok oktatóinak és hallgatóinak teret adó 20 perces előadások és azok megvitatásai az alábbi tematikus blokkokban: az Én és a Másik analitikája; a nézői szubjektum Lacan tükrében; filmadaptációk; filmalkotó gyerekek; a filmbefogadás empirikus megközelítései; a filmnyelv önreflexivitása; trauma és feldolgozás; az individuációs folyamattól a kollektív mitológiáig; fantázia és/vagy valóság; a gyermeki csodavilág.
  • Kerekasztal-beszélgetések (3 db):

-   A ‘Belső világ a filmben, terápiában’ című kerekasztal vezette fel a találkozó témáját. A résztvevő pszichológus, filmrendező, pszichiáter, filmes és irodalmár szakember más-más formában, de folyamatosan és elkerülhetetlenül belebonyolódik a belső és személyes megmutatásába megfejtésébe. A résztvevők a reflexió és önreflexió első és általános szintjével foglalkoznak, mely minden művészetet és terápiás folyamatot egyaránt jellemez.

-   Az ‘Én és a másik a filmen’ című kerekasztal célja a ‘Mi’ és ‘Ők’ közötti viszonyrendszert megszólítása volt, a filmvilágon keresztül. A beszélgetés során azt járták körül a filmes és pszichológus szakemberek, hogy hogyan jelenik meg a  romák filmbeli reprezentációja, akár szereplőként, témaként, a filmek címében, vagy egyéb módokon. A megvitatásra került filmek: Bogdán Árpád: Boldog új élet; Mészáros Antónia: Megtagadva; Bódis Kriszta: Falusi románc.

-   A konferencia záróeseménye a Hajdú Szabolcs ‘Bibliothéque Pascal’ című filmjéről szervezett kerekasztal volt. A filmesztéta, filmművész és pszichoterapeuták részvételével vezetett kerekasztal-beszélgetés az álom szerepét vizsgálta a filmben és általánosságban a művészetben és terápiában. A kerekasztal utolsó harmadában kinyílt a kör és lehetőséget kaptak a teremben ülők, hogy megosszák a film és a beszélgetés kapcsán felmerült gondolataikat, melyben erőteljesen érezhetőek voltak az egész háromnapos konferencia élményeire való reflektálások.

  • Interaktív műhelyek (11 db): sajátélményű csoportmegbeszélések az alábbi kurrens pszichoanalitikus filmes témák feldolgozására: az apa-fiú viszony rétegei; trauma, gyász, és nőiség Claudia Llosa Fausta Éneke (2009) című filmjében; a nárcizmus megjelenése a Ink című filmben; a három generációs neurózis-modell bemutatása a Lőrinc című film segítségével; pszichodráma sajátélmény Pedro Almodóvar Volver című filmjével; önreflexiók összeütközései mint a dokumentumfilm alkotóelemei; az Abu Ghraib-i börtönatrocitások, és az elkövetők-áldozatok lélektana;  a gyermekfilm, mint sorskönyv-korrekció; pszichodráma önismereti csoport filmes megjelenítése (Kiki a csoportban); integráció és destrukció a többszörös személyiség fejlődésének alakulásában a Harcosok klubja című filmben.

 

  • Filmvetítés és beszélgetés (2db): pszichoanalitikus relevanciájú dokumentum- és kísérleti filmek vetítése és megvitatása: Groó Dia Eldoradó című filmjéről Székács Judit pszichoanalitikus beszélgetett a rendezővel, és Gamma Bak Head Cold című filmjéről Stark András, Surányi Vera és Tényi Tamás vezetett beszélgetést.

 

A megvalósult program alapján megállapítható, hogy az interdiszciplináris és szaktudományos tudást a művészi megismeréssel kapcsoló tematika kifejezetten inspiráló módon hatott. A pszichoanalízis magával hozta a kortárs pszichológia, pszichiátria és a különböző terápiás módozatok diskurzusait, a „film” pedig a filmelmélet, az irodalom, a filozófia, sőt a szociológia és szociográfia területeit vonta be az előadások témái közé. A két terület kapcsolódásának különböző módjait, irányait mutatták be a konferencia három napja során a párhuzamosan futó szekciók, műhelyek és kerekasztal-beszélgetések.  Az előadások - az eltérő megközelítésekből kifolyólag - sokrétűek voltak és megvalósították célkitűzésüket, hogy a kölcsönhatásokra világítsanak rá. Így lehetőség teremtődött arra, hogy élénk eszmecserék bontakozhassanak ki a vetítőtermekben és azokon kívül is, a különböző tudományterületekről érkezettek között. A rendezvény alatt sor került a pszichoanalitikus és a kinematografikus tudás integrációjára, megvitatásra kerültek a pszichoanalitikus orientáltságú filmlélektan aktuális történeti, elméleti és gyakorlati kérdései.

A pszichoanalitikus orientáltságú pszichológus előadók hivatásuk fogalmait és munkamódját szemléltették klasszikus és kortárs műfaji és szerzői filmeken; az elsősorban posztmodern-posztstrukturalista megközelítésmóddal jellemezhető filmtudósok a filmnyelv kapcsolódó problematikáit gondolták tovább és értelmezték újra, és a meghívott vendégek harmadik csoportját alkotó filmrendezők pedig alkatuktól függően hálával vagy tartózkodással, de mindenképp érdeklődve fogadták a tudományos szakemberek saját filmjeikre vonatkozó elemző megjegyzéseit és kérdésfeltevéseit.

Összességében elmondható, hogy a határterületre merészkedés, a pszichoanalitikus és filmes szakmák zárt belső nyilvánosságának feloldódása a résztvevő közönség lelkes hozzáállásával és továbbgondolásra ösztönző kommentárjaival párosulva izgalmas és színvonalas előadásokat és beszélgetéseket eredményezett. Továbbá szintén megállapítható, hogy a konferencia sikeres lebonyolításával, a legfontosabb hazai szakmai műhelyek társszervezői együttműködésével és a nemzetközi meghívott előadók – többek között Ira Königsberg, a University of Michigan filmprofesszora – részvételével létrejött a kortárs szaktudományos trendekhez való kapcsolódás, a kapcsolódó hazai kutatások rendszerező áttekintése és a nemzetközi pszichoanalitikus filmkritika párbeszédébe való integrálása. Az eddigi szakmai eredmények és a jövőbeli tervek alapján reméljük, hogy sikerült a Pécsi Tudományegyetemnek a pszichoanalitikus gondolkodásban és képzésben elfoglalt helyét megerősíteni, valamint lehetőséget nyújtani, hogy a filmre mint művészeti ágra kiterjesztett pszichoanalitikus szemléletmód alakításának meghatározó, más egyetemek tudományos szakembereit összefogó központjává váljon Pécs.

 

 

7.4.  Könyvkiadás

Erős Ferenc, Kovács Anna és Székács Judit (2010): Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal. Thalassa – Imágó.

 

 

 

 

Budapest, 2011. június 28.

 

 

Erős Ferenc

Az Imágó Egyesület elnöke

 

 

 

 

 

 

 

Záradék: E közhasznúsági jelentést a Imágó Egyesület közgyűlése 2011. június 30-i ülésén elfogadta.

© 2010–2024 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap