Galéria

Az Imágó Budapest online számai

Az Imágó Egyesület kiadásában megjelenő folyóirat eddigi számainak rövid tartalmi összefoglalója, és az egyes számok elérhetősége önálló URL-címen.

 

2017/2. Fenomenológia és daseinanalízis

Az Imágó Budapest folyóirat ez évi második számát a Magyar Daseinanalitikai Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete által tavaly novemberben Szegeden szervezett „Szabadság-patológiák” című konferenciájának az előadásai inspirálták. A megjelent tanulmányok részben ekkor hangzottak el előadás formájában, részben új és kibővített tematikájú írások születtek. A daseinanalízis egy filozófiai alapokon nyugvó fenomenológiai-hermeneutikai szemlélete, megközelítése az emberi „ittlét”-nek. Mivel a daseinanalízis a freudi pszichoanalízisből, a husserli fenomenológiából és a heideggeri filozófiából jött létre, megtartotta nevében Heidegger Dasein kifejezését, amelyet magyarra ittlétként, jelenvaló-létként szoktak fordítani, ami nem más, mint az ember a maga egzisztenciájában, világban-való-létében. Tematikus lapszámunkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a daseinanalízis és annak fenomenológiai szemlélete nemcsak az egzisztenciális pszichoterápiák egyike, hanem gondolkodásmód, amely fontos részét kell képezze a pszichológus, pedagógus és szociális munkás képzésnek is.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez


 

2016/3-4. [összevont szám]

 

2017/1. Az Idegen. Válogatás a VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia előadásaiból

Az Idegen témája központi jelentőségű korunk társadalomlélektanában. A menekültek megjelenésével felerősödött az Én és a Másik problémaköre és viszonyrendszerének vizsgálata. Jelen számunk a VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia előadásaira alapozva az Idegen különböző filmes ábrázolásait elemzi pszichoanalitikus szempontból, és hazai illetve nemzetközi filmes példákon keresztül feltárja, hogy milyen folyamatokon keresztül valósul meg az elidegenítés, legyen szó akár az én önmagától vagy a másiktól való eltávolodására. A megjelenésre kerülő szövegek egyik csoportja az Idegen különböző reprezentációról készített filmes esettanulmány, másik csoportja pedig olyan teoretikus szöveg, amely tágabb kitekintésben vizsgálja a film és pszichoanalízis kapcsolódásának lehetőségeit, és mutatja be a pszichoanalitikusan orientált filmlélektan történeti, elméleti és gyakorlati kérdéseit.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

 

2016/3-4. [összevont szám]

Gyógyító kapcsolat és empátia

"Az utóbbi évtizedek pszichoterápiás és orvosi pszichológiai/szociológiai szakirodalmában egyre inkább előtérbe került a gyógyító kapcsolat belső szerkezetének, hatásmechanizmusainak a vizsgálata és az a kérdés, hogy a kapcsolat összetevői és speciális jellemzői milyen érzelmi kihívásokat jelentenek a szakemberek számára. Egyre szélesebb körben foglalkoznak a kutatók a terápiás munka stressz-tényezőivel és ezek közül is azzal, hogy a fokozott érzelmi megterhelés és empátiás igénybevétel miként járulhat hozzá a szakemberek kiégéséhez, a terápiás kapcsolat színvonalának és hatékonyságának romlásához, vagy akár a szakember stressz-eredetű megbetegedéséhez. Míg a korábbi kutatások elsősorban a kliensek érzéseire, élménymegélésére fókuszáltak a terápiás folyamatok vizsgálatában, és a terapeuta oldalát főként a kommunikáció, vagy a terápiás intervenciók technikai vonatkozásai mentén kutatták, manapság egyre több figyelem irányul a szakemberek élménymegélésének, tapasztalatainak részletes elemzésére is. Ezek a kutatások rávilágítottak, hogy a terápiás hatás és a jó kapcsolat egyik alapfeltétele – a szakember empátiás viselkedése és kongruens érzelmi jelenlétre való képessége – állandó fejlesztést és odafigyelést igényel." (Részlet Csabai Márta bevezetőjéből)

 

Kollektív áldozattudat

"E rovatban olyan publikációkat közlünk, amelyek egy manapság rendkívül népszerű társadalomlélektani fogalmat különböző nézőpontból közelítenek meg. Ennek a fogalomnak számos megnevezése van, a szociálpszichológiában például a collective victimhood kifejezéssel illetik, mely magyarul e tudományterületen belül a kollektív áldozatiság elnevezést kapta. Mások kollektív áldozatszerepnek vagy kollektív áldozati identitásnak is nevezik. Az elnevezések mind nagyon hasonló jelenségre utalnak: arra, amikor egy csoport – ami akár egy egész nemzet vagy egy ország lakossága is lehet – tagjai a múltbéli, ismétlődő sérelmeik alapján úgy érzik, hogy más csoportok (etnikumok, nemzetek, országok) ártottak nekik, és ennek az ártalomnak ők újra és újra elszenvedői voltak. Ez a meggyőződés, amely szinte minden esetben valós, történelmi alapokon nyugszik, megalapoz egy olyan kollektív identitást, amelynek akár központi eleme is lehet az áldozatszerep." (Részlet Kővágó Pál bevezetőjéből)

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez


 

2016/2. Pszichoanalízis és társadalomkritika: hagyományok és újabb kihívások II.

E számunk fő tematikájában folytatása az előzőnek. Míg azonban az abban olvasható tanulmányok elsősorban a frankfurti iskola téziseit gondolták újra, itt következő szövegeink többféle irányból közelítik meg pszichoanalízis és társadalomkritika viszonyát. A szám rokonítható az  Imágó Budapest 2015/3-as, „Egyéni szociális probléma” c. számával is, amelynek írásai ugyancsak a pszichológus társadalmi tudatosságára és felelősségére mutatnak rá mind az egyéni tünetek értelmezésében, mind a társadalmi folyamatokra való reflexiókban.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

 

2016/1. Pszichoanalízis és társadalomkritika: hagyományok és újabb kihívások I.

"Az Imágó Budapest jelenlegi – és előkészületben lévő – következõ száma a pszichoanalízis és a társadalomkritika viszonyával foglalkozik. A téma nem ismeretlen az Imágó Budapest – és elődje, a Thalassa – olvasóinak. A Thalassa már legelső, 1990-es számában is foglalkozott – Ferenczi társadalomlélektani és társadalompolitikai elgondolásainak bemutatása és elemzése révén – ezzel a kérdéssel, és a téma későbbi számainkban is, más és más kontextusokban, újra és újra felbukkant. 2006-ban jelent meg, a Thalassa „Pszichoanalízis és társadalomkritika” című száma, amelyben a „freudomarxizmus”, a pszichoanalitikusan orientált társadalomfilozófia és szociálpszichológia néhány reprezentatív művét, többek között Wilhelm Reich, Theodor Adorno és Erich Fromm írásait közöltük. 2015-ben (3. sz.) jelent meg – Kovai Melinda szerkesztésében – az immár csak elektronikusan megjelenő Imágó Budapest „Egyéni szociális probléma” című száma, amelynek cikkei főként a pszichoterápia társadalmi felelősségével és a pszichológiai diszkurzusok társadalomkritikai lehetőségeivel foglalkoztak...." (Részlet a szerkesztő, Erős Ferenc bevezetéséből)

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

 

2015/4. Átmeneti terek, átmeneti valóságok

Az Imágó Budapest online jelen számában olyan a tanulmányok szerepelnek, amelyek az  Internetnek, ennek a speciális átmeneti térnek különféle aspektusait mutatják be. Bár bevezetőmben, az Imágó folyóirat hagyományainak megfelelően, a pszichoanalitikus perspektívát hangsúlyoztam, a téma empirikus vizsgálata hazánkban kevéssé ebből a szempontból történik. Éppen ezért, a számban olvasható tanulmányok érintik, de nem mélyednek el a tárgyalt jelenségek analitikus értelmezési lehetőségeiben, ám átfogó képet festenek a témák nemzetközi és hazai kutatásairól. (Részlet a szerkesztői bevezetőből)

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

2015/3. Titok – A film és pszichoanalízis határán 

című számában válogatott tanulmányokat adunk közre a 2014-ben ötödik alkalommal megrendezett Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián elhangzott előadásokból.

A tanulmányok részletesen feltárják a titok lélektani dinamikáját, kollektív és egyéni emlékekben megbúvó gyökereit, a múltbeli elfojtások és elfeledések kísérteties visszatérését vagy az egy „titok-variációra” épülő irodalmi és filmes narratívák párhuzamait.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

2015/2. Egyéni szociális probléma

Mit tud kezdeni a pszichoterápia az egyén „társadalmi” problémáival (például kollektív traumatizáltság, létbizonytalanság, kirekesztés, előítéletek okozta egyéni szenvedésekkel)? Lehet-e a pszichoterápiának társadalmi felelőssége? A tudományos pszichológia diskurzusában értelmezhetőek-e a társadalmi jelenségek? Hol húzódik a határ az egyéni és a társadalmi probléma között? Ezeket a kérdéseket járja körül az "Egyéni szociális probléma" című szám. 

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

2015/1. Modern pszichobiográfia

című szám témája a Freud 1910-es Leonardo-tanulmánya óta számon tartott pszichobiográfiai módszer, amelyet elsősorban a kiemelkedő művészi és tudományos kreativitás idiografikus szemléletű kutatásában alkalmaznak már több mint száz éve. A módszer az elmúlt évtizedekben (a narratív pszichológia sikerének köszönhetően) jelentős fejlődésen ment keresztül, és jelenleg reneszánszát éli. A jelen lapszám a ma Magyarországon zajló pszichobiográfiai kreativitáskutatások eredményeit mutatja be, kiegészítve a modern pszichobiográfia kialakulásában nagy szerepet játszó Stolorow-Atwood szerzőpáros egyik aktuális írásával. Az olvasók izgalmas elemzéseket olvashatnak olyan nagy formátumú alkotó személyek munkásságának személyes forrásairól, mint Martin Heidegger, C. G. Jung, Steve Jobs, Németh László, Radnóti Miklós, Katona József vagy Pina Bausch.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez


2013/1-online Parallel történetek

című szám az ugyanezen címmel 2012-ben megtartott IV. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia válogatott előadásait, műhelyeit és kerekasztal beszélgetéseit tartalmazza. A számban szereplő tanulmányok a pszichoanalízis és film kapcsolatára épülnek, elméleti és empirikus írások egyaránt olvashatók. A műhelybeszámolók közös munka és gondolkodás eredményei; míg a kerekasztal beszélgetések egy-egy film közös megértését tűzik ki célul. Végül egy interjú is helyet kapott a filmkonferencia számban: Dr. Stark Andrást kérdeztük filmekről, pszichoanalitikus filmelemzésről és a filmkonferenciáról. A párhuzamos történetek ezúttal az Imágó Budapest online felületén egészülnek ki új jelentésekkel.

Tovább a tartalomjegyzékhez és az egyes írások elérhetőségéhez

 

 

Az Imágó Egyesület kiadásában megjelenő folyóirat önálló URL-címe: http://imagobudapest.hu

© 2010–2017 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap