Galéria

Az Imágó Budapest online számai

Az Imágó Egyesület kiadásában megjelenő folyóirat eddigi számainak rövid tartalmi összefoglalója, és az egyes számok elérhetősége önálló URL-címen. A folyóirat saját honlapja az összes letölthető online és nyomtatott számmal: www.imagobudapest.hu

2019/1. Migráció és idegenség

E számunk fő témája a migráció és az idegenség mint társadalmi és egyéni tapasztalat. León és Rebeca Grinberg argentin pszichoanalitikusok tanulmánya a máig legteljesebb áttekintés a migrációs folyamat fázisainak pszichoanalitikus aspektusairól. Ritter Andrea a holokauszt túlélőinek emigrációját, identitás-alakulását, az új társadalomba való integrációját vizsgálja. Erős Ferenc helyzetképet ad az 2015-ös magyarországi „menekültválságról”, elemezve a menekülés motivációit, a menekültekkel kapcsolatos politikai propaganda módszereit és a közvélemény reakcióit. Kecskés Nóra egy holokauszt túlélő és egy embermentő interjújára épül. Szávai Petra a kollektív emlékezet kérdését vizsgálja a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kapcsán.

Tovább a számhoz

 

2018/4. Analízisben az irodalom

Az Imágó  Budapest e számában  közölt  tanulmányok  és  dokumentumok  a pszichoanalízis kulturális kapcsolódásainak, alkalmazásainak, reprezentációinak egy-egy példáját mutatják, különös tekintettel az irodalomra. Psichoanalízis és irodalom sokféle módon találkoztak, tükröződtek, használták és értelmezték egymást az elmúlt több  mint  száz  évben:  az  irodalom  megjelent  a  pszichoanalízis  saját  elméleteinek kulturális  metaforáiban;  a  pszichoanalízis  felkínálta  magát  kulturális  jelenségek értelmezéséhez szolgáló eszközként; felbukkant irodalmi művek motívuma ként, akár témájaként; és a kölcsönös érintettség megmutatkozott a pszichoanalitikusok és írók közti szakmai és személyes kapcsolatokban is. Ezekre mind találunk példát a szám írásai között.

Tovább a számhoz

 

 

2018/3. Nyelv és pszichoanalízis

A pszichoanalízis a beszéd varázslata, a nyelv mutatványa és talánya. Breuer zseniális, érzékeny betege, Anna O. a Studien über Hysterie esetleírásának tanúsága szerint hipnotikus állapotban mondta ki a definíciót, hogy ami vele történik, az „talking cure”. A pszichoanalízis valóban „beszélő kúra”, a terápia pedig nyelvi aktivitás. E látszólag egyszerű, világos tézis azonban igen komplex, sokszor zűrös titkokat rejt, nem csoda, hogy számtalan pszichoanalitikus metapszichológiai eszme, kutatás forgott a nyelv élménye körül. Ennek néhány szegletét mutatjuk be az Imágó Budapest folyóirat Nyelv és pszichoanalízis című számában. Olvashatunk Freud korai pszichoanalitikus írásairól, Sabina Spielrein, a nagyszerű, tragikus sorsú pszichoanalitikus eszméiről, Fónagy Ivánról, a japán pszichoanalízis nyelvkapcsolatáról, a verbalizáció pszichoanalitikus jelenségéről, valamint egy interjút Julia Kristevával, a francia filozófus-pszichoanalitikussal.

Tovább a számhoz


 

2018/2. Az 1918-as budapesti Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus emlékezete

Az Imágó Budapest e számával a száz évvel ezelőtt, 1918-ban  Budapesten megrendezett V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszusra emlékezünk. Ezt egyfelől az ott elhangzott és magyarul még nem hozzáférhető előadások (Freud, Ferenczi, Karl Abraham) publikálásával, másfelől a kongresszus korabeli sajtórecepciójának feldolgozásával és a róla szóló beszámolók egy részének (Hollós István, Róheim Géza, Dénes Zsófia, Kosztolányi Dezső) újraközlésével tesszük meg. A rendezvény korabeli státuszát jelzi, hogy helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia épülete volt, a megnyitón Budapest főpolgármestere, Bárczy István mondott köszöntőt. A kongresszus vendégei között számos közéleti személyiség és művész is jelen volt. A tudományos programban a történelmi körülmények miatt kiemelt helyet kapott a háborús neurózis témája.

Tovább a számhoz

 

 

2018/1. Szondi Lipót és a sorsanalízis

Szondi Lipót sorsanalitikus elmélete és az általa kidolgozott ösztöndiagnosztikai módszer a magyar pszichológia meghatározó és számos kérdést felvető újítása. Szondi nem csupán a gyógypedagógiából, a pszichoanalízisből vagy az akadémikus pszichológiából merített, hanem az egzisztenciális filozófiák, valamint az emberi psziché kollektív tartalmait tárgyaló elméletek is nagy hatást gyakoroltak rá. Jelentősége nem csupán a diagnosztikában, hanem a pszichoterápiában és a tanácsadásban is vitathatatlan. Az Imágó Budapest tematikus száma a Szondi elméletét, annak történeti és tudományos kontextusát, valamint modern alkalmazási lehetőségeit tárgyalja, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sorsanalízis nem múló aktualitására.

Tovább a számhoz

 

 

2017/4. Psychoanalysis and the Occult: Transference, Thoought-Transference, Psychical Research

A pszichológia és a modern okkult gyakorlatok és filozófiák kapcsolata csak az utóbbi évtizedekben került a tudománytörténészek látókörébe, noha a két terület termékeny kölcsönhatása már a 19. század végén is jelen volt. A spiritizmus, az animális magnetizmus, az alkímia vagy a médiumizmus különböző jelenségei számos pszichológiai gondolkodót inspiráltak tudományos kutatásaikban. Az Imágó Budapest folyóirat 'A pszichoanalízis és az okkult: indulatáttétel, gondolatátvitel, pszichikai kutatás (Psychoanalysis and the Occult: Transferene, Thought-Transference, Psychical Research)' című angol nyelvű különszámának célja, hogy a pszichoanalízist középpontba helyezve adjon számot az okkult és a pszichológia sokrétű kapcsolatáról.

Tovább a számhoz

 

 

2017/3. FANTOM és KRIPTA: Ábrahám Miklós és Török Mária pszichoanalízise

Az Imágó Budapest 2017. évi 3. száma talányos „Fantom és kripta” címét pontosítja az alcím: „Ábrahám Miklós és Török Mária pszichoanalízise”. A két magyar származású párizsi pszichoanalitikus, akiket a világ Nicolas Abraham-ként és Maria Torok-ként ismer, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a klasszikus pszichoanalízis olyan továbbírását végezte el, amely kibővítette és egyfajta posztstrukturalista irányba radikálisan megújította a klasszikus pszichoanalízis számos fogalmát és egyben új terápiás lehetőségeket is nyitott. Ábraham és Török jelentősen átírta a vágy szerepét, útját, a gyermek önteremtő harcát, jelezte a folyamat árulkodó nyelvi-dekonstruktív természetét. Legnagyobb hatású gondolatuk az volt, hogy a klasszikus pszichoanalízis centrumában lévő tudattalan, az elfojtott képzetek nem képezik a végső lelki réteget, hanem mögöttük, mintegy kriptába zárva, inkorporálódva a másik tudattalanjából átmásolódott képzetek, un. fantomok működnek. A fantom, e tudattalanul beíródott családi titok modellje lehet a közösségben, a történelemben, vagy éppen filmekben megjelenő megközelíthetetlennek tűnő, mégis elfeledhetetlen intenzitással jelen lévő végzetes történeteinknek. Ábrahám és Török pszichoanalízise kísérletet tesz e fantomok leleplezésére, titokzatos szavaik megfejtésére és ezen keresztül kísérteteink elűzésére is.

Tovább a számhoz

 

 

2017/2. Fenomenológia és daseinanalízis

Az Imágó Budapest folyóirat ez évi második számát a Magyar Daseinanalitikai Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete által tavaly novemberben Szegeden szervezett „Szabadság-patológiák” című konferenciájának az előadásai inspirálták. A megjelent tanulmányok részben ekkor hangzottak el előadás formájában, részben új és kibővített tematikájú írások születtek. A daseinanalízis egy filozófiai alapokon nyugvó fenomenológiai-hermeneutikai szemlélete, megközelítése az emberi „ittlét”-nek. Mivel a daseinanalízis a freudi pszichoanalízisből, a husserli fenomenológiából és a heideggeri filozófiából jött létre, megtartotta nevében Heidegger Dasein kifejezését, amelyet magyarra ittlétként, jelenvaló-létként szoktak fordítani, ami nem más, mint az ember a maga egzisztenciájában, világban-való-létében. Tematikus lapszámunkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a daseinanalízis és annak fenomenológiai szemlélete nemcsak az egzisztenciális pszichoterápiák egyike, hanem gondolkodásmód, amely fontos részét kell képezze a pszichológus, pedagógus és szociális munkás képzésnek is.

Tovább a számhoz


 

2016/3-4. [összevont szám]

 

2017/1. Az Idegen. Válogatás a VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia előadásaiból

Az Idegen témája központi jelentőségű korunk társadalomlélektanában. A menekültek megjelenésével felerősödött az Én és a Másik problémaköre és viszonyrendszerének vizsgálata. Jelen számunk a VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia előadásaira alapozva az Idegen különböző filmes ábrázolásait elemzi pszichoanalitikus szempontból, és hazai illetve nemzetközi filmes példákon keresztül feltárja, hogy milyen folyamatokon keresztül valósul meg az elidegenítés, legyen szó akár az én önmagától vagy a másiktól való eltávolodására. A megjelenésre kerülő szövegek egyik csoportja az Idegen különböző reprezentációról készített filmes esettanulmány, másik csoportja pedig olyan teoretikus szöveg, amely tágabb kitekintésben vizsgálja a film és pszichoanalízis kapcsolódásának lehetőségeit, és mutatja be a pszichoanalitikusan orientált filmlélektan történeti, elméleti és gyakorlati kérdéseit.

Tovább a számhoz

 

 

2016/3-4. [összevont szám]

Gyógyító kapcsolat és empátia

"Az utóbbi évtizedek pszichoterápiás és orvosi pszichológiai/szociológiai szakirodalmában egyre inkább előtérbe került a gyógyító kapcsolat belső szerkezetének, hatásmechanizmusainak a vizsgálata és az a kérdés, hogy a kapcsolat összetevői és speciális jellemzői milyen érzelmi kihívásokat jelentenek a szakemberek számára. Egyre szélesebb körben foglalkoznak a kutatók a terápiás munka stressz-tényezőivel és ezek közül is azzal, hogy a fokozott érzelmi megterhelés és empátiás igénybevétel miként járulhat hozzá a szakemberek kiégéséhez, a terápiás kapcsolat színvonalának és hatékonyságának romlásához, vagy akár a szakember stressz-eredetű megbetegedéséhez. Míg a korábbi kutatások elsősorban a kliensek érzéseire, élménymegélésére fókuszáltak a terápiás folyamatok vizsgálatában, és a terapeuta oldalát főként a kommunikáció, vagy a terápiás intervenciók technikai vonatkozásai mentén kutatták, manapság egyre több figyelem irányul a szakemberek élménymegélésének, tapasztalatainak részletes elemzésére is. Ezek a kutatások rávilágítottak, hogy a terápiás hatás és a jó kapcsolat egyik alapfeltétele – a szakember empátiás viselkedése és kongruens érzelmi jelenlétre való képessége – állandó fejlesztést és odafigyelést igényel." (Részlet Csabai Márta bevezetőjéből)

 

Kollektív áldozattudat

"E rovatban olyan publikációkat közlünk, amelyek egy manapság rendkívül népszerű társadalomlélektani fogalmat különböző nézőpontból közelítenek meg. Ennek a fogalomnak számos megnevezése van, a szociálpszichológiában például a collective victimhood kifejezéssel illetik, mely magyarul e tudományterületen belül a kollektív áldozatiság elnevezést kapta. Mások kollektív áldozatszerepnek vagy kollektív áldozati identitásnak is nevezik. Az elnevezések mind nagyon hasonló jelenségre utalnak: arra, amikor egy csoport – ami akár egy egész nemzet vagy egy ország lakossága is lehet – tagjai a múltbéli, ismétlődő sérelmeik alapján úgy érzik, hogy más csoportok (etnikumok, nemzetek, országok) ártottak nekik, és ennek az ártalomnak ők újra és újra elszenvedői voltak. Ez a meggyőződés, amely szinte minden esetben valós, történelmi alapokon nyugszik, megalapoz egy olyan kollektív identitást, amelynek akár központi eleme is lehet az áldozatszerep." (Részlet Kővágó Pál bevezetőjéből)

Tovább a számhoz


 

2016/2. Pszichoanalízis és társadalomkritika: hagyományok és újabb kihívások II.

E számunk fő tematikájában folytatása az előzőnek. Míg azonban az abban olvasható tanulmányok elsősorban a frankfurti iskola téziseit gondolták újra, itt következő szövegeink többféle irányból közelítik meg pszichoanalízis és társadalomkritika viszonyát. A szám rokonítható az  Imágó Budapest 2015/3-as, „Egyéni szociális probléma” c. számával is, amelynek írásai ugyancsak a pszichológus társadalmi tudatosságára és felelősségére mutatnak rá mind az egyéni tünetek értelmezésében, mind a társadalmi folyamatokra való reflexiókban.

Tovább a számhoz

 

 

2016/1. Pszichoanalízis és társadalomkritika: hagyományok és újabb kihívások I.

"Az Imágó Budapest jelenlegi – és előkészületben lévő – következõ száma a pszichoanalízis és a társadalomkritika viszonyával foglalkozik. A téma nem ismeretlen az Imágó Budapest – és elődje, a Thalassa – olvasóinak. A Thalassa már legelső, 1990-es számában is foglalkozott – Ferenczi társadalomlélektani és társadalompolitikai elgondolásainak bemutatása és elemzése révén – ezzel a kérdéssel, és a téma későbbi számainkban is, más és más kontextusokban, újra és újra felbukkant. 2006-ban jelent meg, a Thalassa „Pszichoanalízis és társadalomkritika” című száma, amelyben a „freudomarxizmus”, a pszichoanalitikusan orientált társadalomfilozófia és szociálpszichológia néhány reprezentatív művét, többek között Wilhelm Reich, Theodor Adorno és Erich Fromm írásait közöltük. 2015-ben (3. sz.) jelent meg – Kovai Melinda szerkesztésében – az immár csak elektronikusan megjelenő Imágó Budapest „Egyéni szociális probléma” című száma, amelynek cikkei főként a pszichoterápia társadalmi felelősségével és a pszichológiai diszkurzusok társadalomkritikai lehetőségeivel foglalkoztak...." (Részlet a szerkesztő, Erős Ferenc bevezetéséből)

Tovább a számhoz

 

 

2015/4. Átmeneti terek, átmeneti valóságok

Az Imágó Budapest online jelen számában olyan a tanulmányok szerepelnek, amelyek az  Internetnek, ennek a speciális átmeneti térnek különféle aspektusait mutatják be. Bár bevezetőmben, az Imágó folyóirat hagyományainak megfelelően, a pszichoanalitikus perspektívát hangsúlyoztam, a téma empirikus vizsgálata hazánkban kevéssé ebből a szempontból történik. Éppen ezért, a számban olvasható tanulmányok érintik, de nem mélyednek el a tárgyalt jelenségek analitikus értelmezési lehetőségeiben, ám átfogó képet festenek a témák nemzetközi és hazai kutatásairól. (Részlet a szerkesztői bevezetőből)

Tovább a számhoz

 

 

2015/3. Titok – A film és pszichoanalízis határán 

című számában válogatott tanulmányokat adunk közre a 2014-ben ötödik alkalommal megrendezett Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián elhangzott előadásokból.

A tanulmányok részletesen feltárják a titok lélektani dinamikáját, kollektív és egyéni emlékekben megbúvó gyökereit, a múltbeli elfojtások és elfeledések kísérteties visszatérését vagy az egy „titok-variációra” épülő irodalmi és filmes narratívák párhuzamait.

Tovább a számhoz

 

 

2015/2. Egyéni szociális probléma

Mit tud kezdeni a pszichoterápia az egyén „társadalmi” problémáival (például kollektív traumatizáltság, létbizonytalanság, kirekesztés, előítéletek okozta egyéni szenvedésekkel)? Lehet-e a pszichoterápiának társadalmi felelőssége? A tudományos pszichológia diskurzusában értelmezhetőek-e a társadalmi jelenségek? Hol húzódik a határ az egyéni és a társadalmi probléma között? Ezeket a kérdéseket járja körül az "Egyéni szociális probléma" című szám. 

Tovább a számhoz

 

 

2015/1. Modern pszichobiográfia

című szám témája a Freud 1910-es Leonardo-tanulmánya óta számon tartott pszichobiográfiai módszer, amelyet elsősorban a kiemelkedő művészi és tudományos kreativitás idiografikus szemléletű kutatásában alkalmaznak már több mint száz éve. A módszer az elmúlt évtizedekben (a narratív pszichológia sikerének köszönhetően) jelentős fejlődésen ment keresztül, és jelenleg reneszánszát éli. A jelen lapszám a ma Magyarországon zajló pszichobiográfiai kreativitáskutatások eredményeit mutatja be, kiegészítve a modern pszichobiográfia kialakulásában nagy szerepet játszó Stolorow-Atwood szerzőpáros egyik aktuális írásával. Az olvasók izgalmas elemzéseket olvashatnak olyan nagy formátumú alkotó személyek munkásságának személyes forrásairól, mint Martin Heidegger, C. G. Jung, Steve Jobs, Németh László, Radnóti Miklós, Katona József vagy Pina Bausch.

Tovább a számhoz


 

2013/1-online Parallel történetek

című szám az ugyanezen címmel 2012-ben megtartott IV. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia válogatott előadásait, műhelyeit és kerekasztal beszélgetéseit tartalmazza. A számban szereplő tanulmányok a pszichoanalízis és film kapcsolatára épülnek, elméleti és empirikus írások egyaránt olvashatók. A műhelybeszámolók közös munka és gondolkodás eredményei; míg a kerekasztal beszélgetések egy-egy film közös megértését tűzik ki célul. Végül egy interjú is helyet kapott a filmkonferencia számban: Dr. Stark Andrást kérdeztük filmekről, pszichoanalitikus filmelemzésről és a filmkonferenciáról. A párhuzamos történetek ezúttal az Imágó Budapest online felületén egészülnek ki új jelentésekkel.

Tovább a számhoz

 

 

A folyóirat saját honlapja az összes letölthető online és nyomtatott számmal: www.imagobudapest.hu

© 2010–2019 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap