Imágó Egyesület (IME)

Megjelent az Imágó Budapest 2021/3. száma.

E számunkban néhány jelentős magyar és külföldi női analitikus munkáját és életútját idézzük meg. Közülük egyesek kevésbé számon tartott résztvevői a pszichoanalízis történetének, mások közismertebbek, de itt közölt szövegeikkel magyar nyelven még nem találkozhatott az olvasó. Mai szemszögből nézve is (vagy talán innen nézve még inkább) érzékelhető, milyen eredetiséggel, ugyanakkor erős receptivitással viszonyultak a szerzők az őket és a pszichoanalízist foglalkoztató kérdésekhez, többek között az áttétel, az anya-gyerek kapcsolat, a kreativitás, a játék és nem utolsósorban a nőiség témájához. Az általuk tárgyalt problémák ma is aktuálisak – nemcsak a „nőiség” kérdésköre vagy az áttételről való gondolkodás, hanem az olyan, szélesebb réteget is foglalkoztató témák is, mint a mesék hatása a gyerekekre, vagy épp a diktatúra pszichés szükségletének, „sex appeal”-jének mibenléte. 

Miben ragadható meg a „női nézőpont” az itt közölt szerzőknél? A „férfias/nőies” fogalmakat többnyire a korabeli jelentéskörben használják, ugyanakkor szembetűnő a reflektálás a változó nemi viszonyokra, lehetőségekre és korlátokra, az új női szerepek pszichés „árával” való megküzdésre – különösen Joan Riviere-nél. Margaret Mahler és Bálint Alice gondolkodásában alapvető a korai anya-gyerek kapcsolat jelentősége, Hermann Alice itt szereplő szövege a női alkotók iránti érdeklődéséről tanúskodik. Többségükre jellemző az erős analitikus alapok mellett a társadalmi hatások hangsúlyosabb figyelembevétele.

 

A szám elérhető itt: http://imagobudapest.hu/10-lapszam/61-noisorsok.html