Galéria

2009–2010. évi programok

IMÁGÓ estek, pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról (2009–2010) a Nyitott Műhelyben. A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

9. program

GYÓGYÍTÁS ÉS NŐISÉG
A Gyógyító Nők Kutatóműhely és internetes portáljuk bemutatása

A program időpontja: 2010. november 15.

 

A témáról röviden:

A terápiás helyzetekben nem csupán orvosként és betegként, terapeutaként és páciensként, hanem nőként és férfiként is jelen vagyunk. Számos tapasztalat és kutatás is bizonyítja, hogy ez befolyásolhatja a terápiás kapcsolatot, a betegséghez való viszonyt, sőt magát a gyógyulást is. Továbbá, manapság több felmérés is foglalkozik azzal, hogy a női szakemberek – főként orvosnők – számára a gyógyító hivatással járó megterhelés, a hivatás és a magánélet összeegyeztetésének konfliktusa komoly egészségproblémákhoz vezethet.
A Gyógyító Nők Kutatóműhely, amely egy intézmények közötti munkacsoport, a nőiség és a gyógyítás összefüggéseinek kutatásával foglalkozik, többféle szempontból. Ezek között kiemelt helyen szerepel a gyógyító női szerep és identitás problémája napjainkban és történeti összehasonlításban; a kérdéskör művészeti reprezentációi; a terápiás kapcsolati mozzanatok; továbbá a stresszel és kiégéssel kapcsolatos összefüggések.
A kutatóműhely tagjai létrehoztak egy honlapot is http://gyogyitonokert.hu címmel, amely online folyóiratként a témával kapcsolatos írásokat és információkat közöl, továbbá interaktív fórumot kíván biztosítani az érintett szakemberek és laikusok számára.
Beszélgetőtársak a műhely tagjai: Bálint Katalin, Dr. Borgos Anna, Fülöp Emőke, Gyimesi Júlia, Mucsi Eszter, Székely Zsófia és Dr. Szili Katalin kutatási területeiket mutatták be, a kutatóműhely vezetője, Dr. Csabai Márta moderálásával.

 


8. program

BÁLINT MIHÁLY EMLÉKEZETE

A program időpontja: 2010. szeptember 28.

 

A témáról röviden:

40 éve, 1970. decemberében hunyt el az Egyesült Királyságban a világhírű magyar orvos és pszichoanalitikus, Bálint Mihály. Bálint Ferenczi Sándor tanítványaként a 20-as években kezdte pályafutását Budapesten, a 30-as évek végén a  zsidóüldözések elől menekült Nagy-Britanniába családjával, ahol a pszichoanalízis tárgykapcsolat-elméleti iskolájának képviselőjeként jelentős kutatásokat folytatott a pszichoterápia, a pszichoszomatikus gyógyítás és az orvos-beteg kapcsolat területén. Nagy adósságot törlesztettünk azzal, hogy a Thalassa folyóirat 2010-es évfolyam 2. és 3. számát Bálint Mihály szerteágazó életművének szenteltük.
A két szám szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy a sokoldalú bálinti életműről átfogó képet kapjon az olvasó. Megjelentettünk magyarul korábban nem hozzáférhető és archív Bálint-szövegeket, tanulmányokat Bálint elméleti, pszichoszomatikus-pszichoterápiás elképzeléseiről, orvosi tevékenységéről, Ferenczihez való viszonyáról, valamint részleteket egy vele készült időskori interjúból.

Beszélgetőtársak:  Csabai Márta (MTA Pszichológiai Kutatóintézet), Harrach Andor (a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság elnöke), Toronyai Gábor (Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Intézet, Filozófia Központ), Erős Ferenc (MTA Pszichológiai Kutatóintézet, a Thalassa felelős szerkesztője), Kőváry Zoltán (SZTE Pszichológia Intézet), a két Bálint-szám szerkesztője)

 


7. program

FILMMŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program Időpontja: 2010. április 26.

 

A témáról röviden:

Fecskó Edina, Kérchy Vera, Kőváry Zolátn, Molnár Péter és Gelencsér Gábor (szerzők) Bálint Katalin, Erős Ferenc (szerkesztők) a pszichoanalízis és a filmművészet összekapcsolódásának lehetőségeiről beszéltek,  amelyhez a Thalassában közölt tanulmányok szolgáltak kiindulópontul.

A Thalassa 2010/1. számában válogatást találunk a II. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián (2008, Pécs) elhangzott előadások szövegeiből. Molnár Péter tanulmányában egy késői Eizenstein-film analízisében egyszerre működteti a rendező montázselméletét, Lacan etikai gondolatait és tekintetfogalmát. Kérchy Vera a teatralitás  kísértetiességéről írva a „kísérteties”  freudi fogalmának segítségével, film- és színházelmélet közös metszetében, David Lynch Inland Empire című filmjét elemzi. Fecskó Edina írásában a Hitchcock Szédülés című filmjére adott nézői reakciók empirikus vizsgálatával veti össze e klasszikus műről megjelent pszichoanalitikus kritikák olvasatait. Kőváry Zoltán és Látos Melinda írása a pszichoanalízis mint gyógymód képi reprezentációinak sorából a Kérem a következőt! magyar televíziós rajzfilmsorozat darabjait emeli ki. A lapban továbbá a Krúdy és Huszárik Szindbádjáról szóló kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változata is olvasható, melyben pszichoanalízis és filmtudomány közös nyelvét szinte még alakulásának folyamatában érhetjük tetten. A fentieken túl fordításban átvett tanulmányokat is közlünk: Joan Copjec amerikai filmteoretikus e számban megjelent szövegében a pszichoanalitikus filmelméletben a lacani koncepciók körül megjelenő félreértéseket igyekszik tisztázni, Archívum rovatunkban Hanns Sachs egy 1928-as, a Close up című folyóiratban megjelent írását közöljük, illetve a Műhely rovatban Ira Konigsberg írása olvasható Ingmar Bergman Persona című filmjéről.

Beszélgetőtársak: A Thalassa 2010/1. számának szerzői és szerkesztői

Meghívott vendég: Kovács András Bálint (ELTE Filmtudományi Tanszék).

 


6. program

A KIVÉTELEK DISZKRÉT BÁJA – NŐK A PSZICHOANALÍZISBEN

A program időpontja: 2010. március 29.

 

A témáról röviden:

A magyarországi pszichoanalízis történetének sajátos szeletét képezi a női analitikusok pályája, amely erősen összefonódik a tágabb társadalmi változásokkal, s ezen belül számos, a nemi szerepekkel kapcsolatos problémát is tükröz. A huszadik századelőn a nők aránya az analitikus szakmában – nemzetközi szinten is – magasabb volt, mint bármely más tudományágban. Az előadás és az azt követő beszélgetés egyfelől ennek, vagyis a pszichoanalízis női "meghódításának hátterét, társadalmi, szakmai feltételeit vizsgálja. Másfelől, héhány korai analitikusnő életpályájának áttekintésén kereszül arra keres választ, hogyan alakították ki helyüket Magyarországon a nők a pszichoanalitikus szakmában, voltak-e "speciálisan" női érdeklődési területe, problémák, közelítésmódok.

Előadó: Borgos Anna (pszichológus, MTA Pszichológiai Kutatóintézet)

Beszélgetőtársak: Hadas Miklós (szociológus, Corvinus Egyetem, TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ), Kovács Mónika (pszichológus, ELTE PPK, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ), Tóth Eszter Zsófia (történész, Magyar Országos Levéltár)

 


5. program

 

MÉDIUMOK ÉS PSZICHOLÓGUSAIK – SPIRITIZMUS ÉS TUDOMÁNY
A LÉLEKTAN HAJNALÁN

A program időpontja: 2010. február 22.

 

A témáról röviden:

A spiritizmus és a korai lélektani kutatások között igen figyelemreméltő összefonódás alakult ki a 19. század második felében. Egyes iskolaalapító pszichológusok feltűnően gyakran választottak kutatásuk tárgyául titokzatos képességekkel rendelkező médiumokat és jövőbelátókat, aki kétségtelenül fontos eredményekkel gazdagították a pszichológia fiatal tudományát. A két területet a lélek disszociációjának lehetősége kötötte össze, amely legteljesebben a médiumi gyakorlatokban mutatkozott meg. A médium ugyanis elveszítette öntudatát, hogy testében helyet szorítson egy idegen léleknek vagy hatalomnak. A lélek többrétegűségéről, rejtett dimencióiról tett tanűbizonyságot, amelynek tudományos tanulmányázása igen hasznosnak bizonyult a tudattalan pszichológiája szempontjából. Az uralkodó tudományos szkepticizmus ellenére a spiritiszta médium és a kutató tudós sajátos egymásrautaltsága a kutatás egy igen rendhagyó irányát határozta meg.

Előadó: Gyimesi Júlia (pszichológus, PhD hallgató, PTE BTK Pszichológiai Doktori Iskola)
Beszélgetőtársak: Dr. Békés Vera (MTA Filozófiai Kutatóintézete, tudományos főmunkatárs), Dr. Hidas György (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagja, kiképző analitikus), Dr. Zemplén Gábor (tudománytörténész, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék).

 


4. program

INTRAPSZICHIKUS VALÓSÁGOK, EMLÉKEK, ÁLMOK, DÉMONOK –

INGMAR BERGMAN PSZICHOANALÍZISE

A program időpontja: 2010. január 26.

 

A témáról röviden:

2007. júl. 30-án 89 éves korában Bergman, a "Hetedik pecsét" lovagja befejezte sakk-játszmáját a Halállal.. Röviddel halála előtt Farö szigeti házában meghívott egy dokumentumfil-rendezőnőt, barátját, Marie Nyreröd-öt, akinek szemérmetlen személyességgel beszélt gyerekkoráról, szerelmeiről, nőkről, színházról, filmről, Faröről.

E filmből, továbbá játékfilmjeiből vett idézetek segítségével beszélgetőtársammal megkíséreljük bemutatni Bergmant, a pszichoanalitikust, aki a család, a gyerekkor, a tudattalan valóság-rétegeiből teremtett újabb világokat, amelyekben magunkra ismerhetünk, "tükör által...". Ezáltal a cím többértelműsége is jelentőséget nyer: mi elemezzük Bergmant? Ő a filmjeiben önmagát, családját, gyerekkorát? A rendező analizálja hőseit? Avagy filmei révén Bergman a nézőt, minket?

Előadó: Dr. Stark András (pszichiáter, pszichoterapeuta, a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely [DREAM] elnöke)
Beszélgetőtárs: Dr. Gelencsér Gábor (az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense)

 


3. program

"Nyelvzavar és tabu – egyre tovább a 'preödipális eretnekek' útján"
A SZÜLETÉSI TRAUMA-ELMÉLET EGY LEHETSÉGES ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉSE

A program időpontja: 2009. november 30.

 

A témáról röviden:

Az előadó az előadás kiinduló pontjaként a szülési-születési folyamatnak azt a szakaszát vizsgálja, amikor „már feltétlenül előkerítik az orvost”, aki, ha elérkezettnek ítéli az időt, felszólítja a vajúdót a kitolás megkezdésére. A kitolási szakról szembetűnően kevesebb mondanivalója van a szakirodalomnak, mint a szülés korábbi és a következő fázisairól, holott ez a szakasz gyakran elhúzódik, sőt, a folyamat el is akadhat. A legsúlyosabb gond az, hogy a szülést levezető orvos, aki a szaktudás birtokosa – egy sajátos „félreértés” következtében anatómiai értelemben rossz utasítással a szülő nő tolási nyomását a szó szoros értelmében tévútra vezéreli! A tankönyvek idevágó részeinek valamint az orvosi felvilágosító könyvek szövegének elemzése során egy olyan jellegzetes és tanulságos „nyelvzavarra” bukkanhatunk, amelyről a klasszikus pszichoanalízisnek sem igen van mondanivalója. Már a probléma közelebbi megfogalmazása sem egyszerű, mert óhatatlanul érinti kultúránk szinte valamennyi tabu témáját.

Előadó: Békés Vera filozófus

Beszélgetőtársak: Krász Lilla történész, Andrek Andrea pszichológus

 


2. program

ÁLLAMBIZTONSÁGI MEGFIGYELÉS A KÁDÁR-KORSZAK PSZICHIÁTRIAI KÓRRAJZAIN

A program időpontja: 2009. október 26.

 

A témáról röviden:

Az OPNI kórrajz-tárának anyagain a politika és a pszichiátria találkozása általában rendkívül bonyolult, ám annál tanulságosabb esemény. A "politikai" esetek többségében ugyani, aki a páciens pozíciójába kerül, színre visz valamilyen személyes tartalmat, amelynek megjelenítéséhez bizonyos okokból éppen az adott politikai ideológia, vagy adott politikus(ok) személye szükséges. A normalitás/patológia határait definiáló pszichiátria pozíciójából adódóan e személyes politikai tartalmakat kénytelen realizálni ("sine morbo") vagy virtualizálni ("pszichózis"). A személyesség, a politika, és a pszichiátria kórrajzokon dokumentált találkozásaiban éppen az a bizonyos ok válhat láthatóvá, amiért a személyesség politikai formát ölthet (vagy kell, hol öltsön), valamint az eljárás, amivel a pszichiátria, a kor "hivatásos normálisa", a személyen keresztül legálissá vagy illegálissá minősít politikai tartalmakat. A kórrajzok elemzésével láthatóvá válik, hogy a Kádár-korszakban az állambiztonsági megfigyelés kapcsán mely tartalmak kerültek a pszichiátria látóterébe, a megfigyelés milyen sajátosságai váltak a normalitásról történő egyeztetés tárgyává, és rekonstruálhatók e a norma hivatkozási alapjai.

Előadó: Kovai Melinda szociológus

Beszélgetőtársak: Dr. Székács Judit pszichoanalitikus (London), Dr. Szilágyi Júlia pszichiáter, Kövér György történész, Kovács Éva szociológus

 


1. program

KULTÚRA ÉS MÉLYPSZICHOLÓGIA – PSZICHOANALÍZIS JAPÁNBAN

A program időpontja: 2009. szeptember 28.

 

A témáról röviden:

 

A pszichoanalízis hermeneutikus tudománya napjainkra olyan multikulturális diszciplínánaktekinthető, amely új diskurzust teremtett az emberi lét értelmezéséhez, így előmozdíthatja a kultúrák közeledését, dialógusát és kölcsönös megismerését. Az előadás célja a lokális japán mélylélektani diskurzusok főbb toposzainak (Adzsataszatru komplexusmint az Ödipusz komplexus kultúrspecifikus japán változata; az „amae” típusú kapcsolatok, azaz a gondoskodás, a jóindulat, a kölcsönös dependencia iránti nonverbálisan kifejeződő igény; illetve a legújabb lacani ihletettésgű teóriák a komplex japán írásrendszer és a tudattalan kapcsolatáról) bemutatása.

Előadó: Indries Krisztián végzett PhD hallgató, PTE BTK Pszichológiai Doktori Iskola

Beszélgetőtársak: Dr. Ferber katalin PhD, egyetemi docens, Waseda Egyetem, Tokio, Nemzetközi Tanulmányok Intézete (videóról), Csaplár Zita MA, japanológus, szociológus, Dr. Győri János PhD, egyetemi docens, ELTE PPK, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ, vezetőtanár, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

© 2010–2017 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap