Galéria

2011–2012. évi programok

IMÁGÓ estek, pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról (2011–2012) a Nyitott Műhelyben. A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

18. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS FENOMENOLÓGIA

A program időpontja: 2012. november 19.

 

A témáról röviden:

A jelen kor és az elmúlt száz év legfontosabb filozófiai áramlata - az analitikus filozófia mellett - a fenomenológia. Noha Freud lényeges pontokon reduktivista, tehát antifenomenológiai megközelítést alkalmaz a lélekkel kapcsolatban, a pszichoanalízis számos fenomenológus, így Husserl, Heidegger, Sartre, Foucault, Merleau-Ponty, Levinas, Derrida vagy Paul Ricoeur számára fontos szerepet játszott, vagy legalábbis lényeges viszonyítási pontot jelentett.

Az Imágó Budapest (Ex-Thalassa) folyóirat két tematikus száma (2012/2. és 2012/3.) olyan tanulmányokat közöl, amelyek a pszichoanalízist vagy magukat a lelki jelenségeket a fenomenológiai módszerrel közelítik meg. E cikkekhez kapcsolódva tartott az Imágó Egyesület kerekasztal beszélgetést a fenomenológia és a pszichoanalízis viszonyáról.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Pintér Judit Nóra, Schwendtner Tibor, Ullmann Tamás és Vermes Kata.

Moderátor: Szummer Csaba.

 


17. program

KREATIVITÁS ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2012. október 1.

 

Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség. A mélylélektani alkotáselméletektől a pszichobiográfiai kutatásig

című könyvének és az Imágó Budapest 2012/1-es, Pszichoanalízis és kreativitás című számának bemutatója

 

A témáról röviden:

Kőváry Zoltán a pszichobiográfiai kiindulású, pszichoanalitikus orientációjú kreativitás-kutatás legjelesebb hazai – és nemzetközileg is ismert – képviselője. Könyve az antik alkotáselméletektől a tizenkilencedik századi romantikus elméleteken át a legmodernebb megközelítésekig széles áttekintést ad a művészi kreativitás pszichológiai kutatásáról, emellett elméleti és módszertani szempontból originális módon alkalmazza a történeti-interpretatív megközelítést, amelynek központi koncepciója az élettörténet pszichológiai vizsgálata, vagyis a pszichobiográfia. A kötetben érdekes elemzéseket olvashatunk Salvador Dalí, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életpályájának, személyiségének és alkotómunkájának kevéssé ismert összefüggéseiről.

Az este során ugyancsak bemutatásra került az Imágó Budapest 2012/1-es, Pszichoanalízis és kreativitás című, Kőváry Zoltán által szerkesztett száma, amelyben többek közt tanulmányok olvashatók Csontváryról és Szerb Antalról.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Kőváry Zoltán pszichológus (SZTE) a Kreativitás és személyiség c. könyv szerzője, Valachi Anna irodalomtörténész és Krékits József pszichiáter, a Szerb Antal-tanulmány szerzője. A beszélgetést moderálta  Erős Ferenc pszichológus (PTE).

 


16. program

PETER PAN AVAGY A SZOMORÚ GYERMEK

A program időpontja: 2012. április 23.

 

Pán Péter  egy kisfiú, aki  születésekor úgy határoz,  hogy sohase fog felnőni, nem fog öltönyt viselni, és nem lesz belőle banktisztviselő. Manapság rengeteg ilyen Pán Péter kerül a pszichoanalitikusok díványára, abban a reményben, hogy megszabadulhatnak ettől a modern “szindrómától”.  Miért olyan fontos, hogy felnőjünk? Mit jelent felnőttnek lenni? Hogyan hagyhatjuk magunk mögött  a gyermekkort anélkül, hogy megölnénk a bennünk élő gyermeket?

 

Erről és más kérdésekről beszélgettek: Kathleen Kelley-Lainé pszichoanalitikus (Párizs), a Peter Pan avagy a szomorú gyermek c. könyv szerzője,  Somlai Péter szociológus (ELTE), Lénárd Kata pszichológus (PTE) és Molnár Gabriella újságíró (Nők Lapja). A beszélgetést moderálta Erős Ferenc pszichológus (PTE).

 


15. program

KIKI a csoportban – pszichodráma-játékfilm

A program időpontja: 2012. március 26.

 

A film veítését beszélgetés követte Mérei Zsuzsa pszichológussal és Xantus János rendezővel, Fecskó Edina moderálásával.

 

A témáról röviden:

Kiki gyerekkora, a nagyszülői házban. Anya, tesó, apa, unokatesó, nagymama, a Duna – mindenki igyekszik túlélni Kiki körül a családi tragédiát. A tizenegynéhány éves kicsi lány pedig csak figyel, hallgat és megfelel.
Mérei Zsuzsa és Vikár András létrehozott egy csoportot, ahol a kamerák mindennapos vendégek voltak, ahol a csoport arra szerződött, hogy a filmkészítők társaságában élik át a drámafolyamatot, Xantus János pedig vállalta a filmesek által egy időben olyannyira vágyott dokumentumfilmrendezői pozíciót: légy volt a falon, úgy kukucskált. (Blaskó Ágnes: Kiki a csoportban, légy a falon)

 


14. program

Erős Ferenc: PSZICHOANALÍZIS ÉS FORRADALOM c. könyvének bemutatója

A program időpontja: 2012. február 27.

 

Beszélgetés résztvevői a szerzőn kívül: Kovács M. Mária történész (CEU),  Borgos Anna pszichológus (MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet), Lugosi András történész (Budapest Főváros Levéltára), Harmatta János pszichiáter (Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály)

 

A kötetről röviden:

A könyv fő témája a magyarországi pszichoanalízis történetének egy kitüntetett periódusa, az 1918 őszétől 1919 augusztusáig terjedő forradalmi időszak. 1919 áprilisában a tanácskormány közoktatásügyi népbiztosságának rendelete alapján Ferenczi Sándort egyetemi tanárrá nevezték ki. Ő volt a világon az első olyan pszichoanalitikus, aki ebbéli minőségében kapott tanítási kötelezettséggel járó nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést. A könyv feltárja, hogy Ferenczi egyetemi epizódja miként kapcsolódott egyrészt a magyar felsőoktatás, ezen belül az orvosképzés 1918–19 folyamán végbement vagy tervezett átalakításához, másrészt a pszichoanalitikus mozgalom akadémiai elismertetésre, legitimációra irányuló igényeihez. A kötet dokumentum-melléklete közli az idevágó legfontosabb dokumentumokat – levéltári iratokat, cikkeket, leveleket – is. Ezek alapján rekonstruálható a folyamat, amelynek során Ferenczi és más pszichoanalitikusok átmenetileg helyet kaptak a budapesti tudományegyetemen.

 


13. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS SPIRITIZMUS

A program időpontja: 2011. november 29.

 

Beszélgetés résztvevői:

Békés Vera tudományfilozófus, Erős Ferenc pszichológus, Gyimesi Júlia pszichológus, Szummer Csaba pszichológus

 

A téma rövid leírása:

Gyimesi Júlia: Pszichoanalízis és spiritizmus című könyvének, valamint az Imágó Budapest Pszichoanalízis és modern okkultizmus c. 2011/4. számának bemutatója.

A spiritizmust bátran lehet áltudománynak tekinteni, de tagadhatatlan, hogy komoly hatással volt a pszichológia fejlődésére. Sokak számára vonzónak tűnt a spiritizmus alaptétele, miszerint a testi halál után a lélek tovább él, és megfelelő technikák segítségével megidézhető. Másokat éppen a spiritiszta jelenségek leleplezésének vágya vezetett a spiritizmus tudományos tanulmányozásához. Ám akár a cáfolat, akár az igazolás vágyával közelítettek a természetfelettinek tűnő jelenségekhez, a spiritizmus gyakorlata és kapcsolódó filozófiája hatást gyakorolt a psziché működését és lehetőségeit kutató gondolkodókra. Különösen meghatározónak bizonyult a pszichoanalízissel szimpatizálók és a pszichoanalitikusok között, mivel a kutatók leggyakrabban tudatküszöb alatti lelki folyamatok működését feltételezték a szokatlan megnyilvánulások háttérben.

A bemutatón kerekasztalbeszélgetést tartottak a pszichoanalízis és a spiritizmus, valamint a modern okkultizmus kapcsolatáról.


12. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS IDEGTUDOMÁNY

A program időpontja: 2011. szeptember 27.

 

Beszélgetőtársak:

Bokor László pszichoanalitikus, Pető Katalin pszichoanalitikus, Unoka Zsolt pszichiáter, filozófus, Erős Ferenc pszichológus, Bálint Katalin pszichológus, Bérdi Márk pszichológus, Békés Vera filozófus

Moderátor: Lénárd Kata

A téma rövid leírása:

Vajon a pszichoanalízis és az idegtudományok fejlődése egymástól függetlenül történik, vagy lehetséges a kettő közti integráció? Lehetséges-e, hogy − talán éppen a neuropszichoanalízis által kijelölt mezőben − a két tudományág nem csupán építkezik egymásból, hanem egy radikálisan új tudományággá, sőt paradigmává alakul? Vannak, akik ebben az új paradigmában a karteziánus dualizmus, az agy/elme, test/lélek probléma meghaladásának lehetőségét látják, és vannak olyanok, akik magában a neuropszichoanalízis létrejöttében látják igazolva azt a tényt, hogy a pszichoanalízis el nem ismert, belső krízisekkel küzd.

A kerekasztal-beszélgetés során e kérdésre keresték a választ az Imágó Budapest c. folyóirat Pszichoanalízis és idegtudomány (I-II.) című (2011/2. és 2011/3.) két számának szerzői és az érdeklődők.

 


11. program

MIÉRT MÁS? A kínzást túlélt menekültek traumája és terápiája

A program időpontja: 2011. április 5.

 

Beszélgetőtársak:

A Cordelia Alapítvány munkatársai

Moderátor: Kroó Adrienn

A téma rövid leírása:

Magyarországon a kínzással és pszichés következményeivel foglalkozó pszichoterápiás diskurzus eredetileg a holokauszt komplex és súlyosan traumatikus tapasztalatihoz kötődik. A rendszerváltás után, amikor a délszláv háború menekültjei tömegestől érkeztek Magyarországra, egy pszichiáterekből és pszichológusokból álló csapat pszichoszociális rehabilitációs tevékenységet indított a nagyatádi befogadó állomáson.

 

A kezdeményezés hatására 1996-ban megalakult a „Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért”, dr. Hárdi Lilla pszichiáter és pszichoanalitikus pszichoterapeuta vezetésével. A Cordelia Alapítvány az IRCT (International Rehabilitation Council of Torture Victims) akkreditált tagjaként hazánkban azóta is egyedülálló feladatot lát el azzal, hogy a hazájukban súlyos kínzásokat, bántalmazásokat, és egyéb embertelen bánásmódot átélt, Poszttraumás Stressz Zavarban (PTSD) és más tünetektől szenvedő menedékkérőknek és menekülteknek nyújt pszichiátriai, pszichológiai, pszichoterápiás segítséget.

 

A kínzás extrém interperszonális trauma, amelyet emberi lény okoz embertársának, szándékosan, szisztematikusan, gyakran előre eltervezett módon. A bántalmazott menekülteknek a kínzás komplex, súlyos, és hosszútávú következményein túl számos kihívással kell megküzdeniük: többszörös gyásszal, a gyökérvesztés traumájával és a menekültügyi eljárás, illetve az integráció nehézségeivel. Mennyiben és hogyan dolgozhatók fel ezek a sorozatos és extrém traumák, és milyen lehetőségeket és kihívásokat rejt a multikulturális terápia? Mi a szerepe a folyamatban a túlélőnek, az elkövető(k)nek, a segítőknek, a segítők segítőinek és a társadalomnak? A beszélgetés során e témákat járták körül a Cordelia Alapítvány munkatársai, és vitatták meg a résztvevőkkel közösen.

 


10. program

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓK 

A program időpontja: 2011. január 31.

 

Beszélgetőtársak:

Béres-Deák Rita kulturális antropológus

Dobos Emőke pszichoterapeuta

Ritter Andrea klinikai szakpszichológus

Sándor Bea gender-kutató

Moderátor: Borgos Anna

A téma rövid leírása:

A Thalassa 2010/4-es száma a pszichoanalízis és a szexuális orientációk kapcsolatát járja körül elméleti és gyakorlati, történeti és kortárs szemszögből, psziché és társadalom, mozgalmak és intézmények, terapeuták és páciensek, szülők és gyerekek nézőpontját és kölcsönhatásait vizsgálva. Az összeállítás magyarul először olvasható fontos külföldi tanulmányokat és hazai szerzők kutatómunkáját mutatja be. A témák magukban foglalják a homoszexualitás pszichoanalitikus megítélésének változásait, terápiás kérdéseket, Freud leszbikus esettanulmányának szemiotikus-szimbolikus újraértelmezését, társadalomlélektani megfontolásokat és újfajta családformák által felvetett kihívásokat. A bemutatón szerzők és fordítók részvételével beszélgettünk, és gondoltuk tovább a folyóiratban felvetett témákat.   (A témához bővebben lásd Borgos Anna, e számhoz írt  bevezetőjét)

© 2010–2017 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap