Galéria

2013–2014. évi programok

IMÁGÓ estek, pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról (2013–2014) a Nyitott Műhelyben. A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

27. program

 

GYÓGYÍTÁS, NEMISÉG ÉS TRAUMA AZ IRODALOMBAN ÉS A PSZICHOANALÍZISBEN

Beszélgetés Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye kapcsán

A program időpontja: 2014. december 8.

 

A témáról röviden:

Tompa Andrea regénye a huszadik század első évtizedeiben játszódik Erdélyben, a Monarchia utolsó időszakában, az első világháború alatt és Trianon után. A regény két főszereplője, a dzsentri családban született fiatalember és a zsidó származású fiatal nő a kolozsvári egyetemen tanul orvosnak. Elbeszéléseik nyomán megismerhetjük az ott folyó orvosképzés folyamatát, egyszersmind képet alkothatunk a modern orvosi szerep kialakulásáról, konfliktusairól, tudományos és társadalmi hátteréről. Ugyanez az időszak volt a magyarországi pszichoanalízis történetének hőskorszaka is. A regény női főhőse megismerkedik a pszichoanalízissel, és felkeresi Ferenczi Sándort…

 

„Lehet, itten azért van oly tetemes elzárkózás a tudományos körökben mind ez ellen, mi az analysis, mi a léleknek a legmélyebb s öntudatlanabb terrénumába beléhatol, mert a legrejtettebb rugókat mutatja minekünk minden tettünkben s gondolatunkban. Mert ha ezt mi mind meglátnánk, mint egy kitárt kapuban, akkor mi itten teljességgel mind eszünket veszítenénk el, megbolondulnánk s mi is véget vetnénk az életnek. Mert oly végzetesek a sebek. Egyáltalában nem lehetne az ép ésszel viselni. Példának okáért, hogy akkor mi itten az édes anyáról, az anya főldről hogyan lettünk teljességgel lemetszve, az édes hazáról s jutottunk árvaságra. De azért csak keveset kapisgálok még, alig kettő hetet voltam Ferenczinél analysisben, s főleg én dolgaim s álmaimat beszéltük.” (Részlet a regényből)

 

Tompa Andrea regényének apropóján test, egészség és lélek kapcsolatáról, az orvosi szerepről és identitásról, a pszichoanalízis szellemi és tudományos hátteréről, recepciójáról, a női pszichoanalitikusok jelentőségéről és a magyar pszichoanalízis irodalmi vonatkozásairól beszélgettünk.

 

A beszélgetés résztvevői: 

Tompa Andrea író,

Borgos Anna pszichológus,

Csabai Márta pszichológus,

Hárs György Péter irodalomtörténész

A beszélgetést moderálta: Erős Ferenc pszichológus

 


26. program

 

BŰNTUDAT, GYÁSZ, EMLÉKEZÉS

Beszélgetés Alexander és Margarete Mitscherlich A gyászolásra képtelenül c. könyvének megjelenése alkalmából

A program időpontja: 2014. október 13.

 

A témáról röviden:

"Tanúja voltam a német társadalom elhárító mechanizmusainak, a lassan meginduló szembenézésnek a múlt bűneivel, hibáival, mulasztásaival, tanúja a tudatosodás és gyászmunka folyamatának, az emlékezés kultúrája nem felülről irányított kialakulásának. És mindebben Mitscherlichék könyvének és az ő nyomukban a német pszichoanalitikus szociálpszichológia jelentős szerepének. Kívánom, hogy a könyv magyar fordítása ugyanúgy hasson a magyar társadalomra, elsősorban a magyar ’írástudókra’, mint Németországban, hogy a letagadás, történelemhamisítás folyamatát végre felválthassa a szembenézés, a gyászmunka, amelyik megszabadít hamis illúzióktól." Pfitzner Rudolf

 

A beszélgetés résztvevői: 

Csepeli György szociálpszichológus,

Göncz Kinga pszichoanalitikus, volt EP képviselő,

Huszár Ágnes nyelvész, a könyv fordítója,

Marsovszky Magdolna kirekesztéskutató,

Sarungi Emőke pszichiáter (SZTE)

A beszélgetést moderálta: Erős Ferenc

 


25. program

FREUD, AVAGY A MODERNITÁS MÍTOSZA

Szummer Csaba könyvét bemutató kerekasztal-beszélgetés

A program időpontja: 2014. május 26.

 

A témáról röviden:

Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot.

 

A beszélgetés résztvevői:

Erős Ferenc pszichológus, 

Pléh Csaba pszichológus, 

Gyimesi Júlia pszichológus, 

Sárkány Péter filozófus, 

Gedő Éva filozófus

 


24. program

AZ ELSŐ SZÁZ ÉV

Beszélgetés a magyarországi pszichoanalízis történetéről és hatásáról, az Imágó Budapest  2013/3–4. számának megjelenése alkalmából.

A program időpontja: 2014. február 24.

 

A témáról röviden:

2013-ban volt száz éve, hogy megalakult a Magyarországi Psychoanalitikai Egyesület. Egy 1907. október 1-i levelében Carl Gustav Jung beszámol Ferenczi Sándornak arról, hogy Zürichben létrehoztak egy „freudista társaságot”, majd hozzáteszi: „Ajánlanám Önnek is, hogy csináljon valami hasonlót, ha majd több embert csábított már el Freudnak.” Hat évvel később a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület budapesti helyi csoportjaként jött létre – Ferenczi kezdeményezésére és elnökletével – a magyar egyesület. 1926-ban az alapító elnök így emlékezett vissza a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteire: „Csupán egy maréknyi, a világ különféle tájain szétszórt pionír voltunk, – tábornokok hadsereg nélkül, mégis telve reménnyel és optimizmussal munkánkat illetően”. Ma, száz évvel később elmondhatjuk, hogy optimizmusa nem volt jogosulatlan. A „tábornokok”, Freud, Jung, Ferenczi, Jones és társaik heroikus munkát végeztek. Nekik köszönhető, hogy a pszichoanalízis élő és fejlődő tudományos, kulturális és szellemi projekt maradt mindmáig. Az Imágó Budapest, illetve annak elődje, a Thalassaamely 2014-ben ünnepli alapításának 25. évfordulóját, kezdettől fogva arra törekedett, hogy ezt az élő és fejlődő, mindig újabb és újabb kihívásokat jelentő projektet sokoldalúan és egyszersmind tárgyilagosan mutassa be. Ebből az alkalomból plakát kiállításon mutattuk be Harsányi Tamás munkáját, a Thalassa és az Imágó Budapest 2006 és 2013 között megjelent lapszámainak címlapgrafikáit.

A beszélgetés résztvevői:

ERŐS  FERENC pszichológus

HÁRS  GYÖRGY  PÉTER irodalomtörténész

KOVÁCS  PETRA pszichológus

KŐVÁRY  ZOLTÁN pszichológus

LÉNÁRD  KATA pszichológus

SURÁNYI  LÁSZLÓ matematikus

 

Moderátor: GYIMESI  JÚLIA pszichológus

 


23. program

A DEMOKRÁCIA FELTÁRÁSA

Bemutatkozik a Civil Csoport Műhely

A program időpontja: 2013. november 26.

 

A témáról röviden:

Célunk, hogy a csoport-pszichoterápiás módszereket alkalmazhatóvá tegyük, a meglévő tapasztalatainkat bevezessük a „civil” szférába az együttműködés, a demokratikus gondolkodás és viselkedés kultúrájának fejlesztése érdekében.

 

A program kis-, közép- és nagycsoport-módszerek integrált rendszeréből áll, amely alkalmas társadalmi szerveződések különböző szintjein megjelenő egyéni reakciók és csoportjelenségek kölcsönhatásainak értelmezésére. A demokratikus működés általános fejlesztése, kultúraközvetítés valamint szervezetfejlesztési célok is elérhetőek a program által. A résztvevőket hozzásegítjük a csoportok működésének mélyebb megértéséhez, az ezzel kapcsolatos érzelmi és intellektuális tapasztalataik bővítéséhez, és javítjuk a csoporthelyzetben alkalmazható problémamegoldó, konfliktuskezelő készségüket. Tapasztalataink szerint mindez segíti a demokrácia tanulását a társadalmi nagycsoporton túl az életünk színtereiként szolgáló kisebb csoportokban is, mint a család, a munkahely, lakóközösség.

 

A résztvevők a Civil Csoport Műhely tagjai:

BARCY MAGDOLNA

HARDY JÚLIA

HORVÁTH KLÁRA

TERENYI ZOLTÁN

Moderátor:     ERŐS FERENC

 


22. program

ÁLOMSZÖVEGEK ÉS -METAFORÁK

A program időpontja: 2013. október 28.

 

A témáról röviden:

A jelen korban a pszichoanalízisen belül és a pszichoanalízishez az elméleten keresztül közelítő tudományokban újra megnőtt az érdeklődés az álmok iránt. Az Imágó Budapest  (2013/2) „Álomszövegek és -metaforák” című számának tanulmányaiban megtalálhatók mind az elméleti szakember, mind a gyakorló pszichoanalitikus szempontjai. Az előbbiek az álom és a film, valamint az irodalom párhuzamait keresik, Bókay Antal pedig a posztmodern szubjektum-elmélet egyik láncszemeként tárgyalja a pszichoanalitikus és dekonstruktív álom-felfogásokat. Az utóbbiak között olyan új koncepciók szerepelnek esetrészletekkel illusztrálva, mint J-M. Quinodoz „lapfordító álmok”, vagy Erdélyi Ildikó „álomzug” fogalma. A tanulmányok közötti összefüggést megteremtő fő szál az álom-szövegek jelenkori „olvasásának” bemutatása és kapcsolata a művészeti alkotásokkal.

 

Vendégeink: ERDÉLYI ILDIKÓ, BÓKAY ANTAL, SZAJCZ ÁGNES és PETŐ KATALIN.
Moderátor: PAPP-ZIPERNOVSZKY ORSOLYA

 


21. program

ZENE ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2013. szeptember 30.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2013/1. száma  zene és pszichoanalízis kapcsolatának különböző vetületeit járja körül: „a titokzatos ugrást a zenéből a lelki életbe”. A művészetpszichológián belül viszonylag kevés zenei tárgyú kutatás és publikáció született, ezekből válogattunk az Imágó Budapest tematikus számában. A szövegek között megtalálható zeneszerzők és művek pszichoanalitikus értelmezése, pszichoanalitikusok zenéhez való viszonyának vizsgálata, a zenei nyelv pszichoanalitikus elemzése, komoly és könnyűzene, klasszikus és kortárs szerzők. A tanulmányok beépítik a zeneelmélet, a zenetörténet, illetve a pszichoanalízis és az idegtudomány eredményeit. Bár e művészeti forma speciális tulajdonságokkal és szabályokkal bír, éppen „esszenciálisan formai jellege” teszi lehetővé, hogy a zene pszichoanalitikus megközelítése általános (művészet)pszichológiai tanulságokhoz is vezethessen.

 

Vendégeink: HORGÁSZ CSABA pszichoanalitikus, ZIPERNOVSZKY KORNÉL jazzújságíró.
Moderátor: BORGOS ANNA

Az esten Schubert, Bartók és Guillaume Dufay művei hangzottak el BÁNTAI ERZSÉBET (cselló), SZALAI ILDIKÓ (hegedű) és VARGA FERENC (brácsa) előadásában.


20. program

TÖMEGKULTÚRA ÉS PSZICHOANALÍZIS

A program időpontja: 2013. április 29.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2012/4. száma a pszichoanalízis és kultúra kapcsolatát tárgyaló tanulmányokat gyűjtött össze. A folyóirat az elmúlt évek során rendszeresen jelentkezett olyan tematikus számokkal, amelyek a kultúra kortárs jelenségeit állították középpontba. Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott tömegkultúra tartalmait közvetítő technológiai apparátus, az a technikai felület, amelyen keresztül az egyén a kulturális folyamatokkal kapcsolatba lép. Az új média formák és technológiai újítások megjelenésével úgy tűnik, hogy a szubjektum, a társadalom és a kultúra kapcsolatára vonatkozó kérdések újra aktuálissá válnak, emiatt a kortárs médiakörnyezet közegében formálódó befogadói szubjektum leírásához szükségessé válik a klasszikus mozgóképre és mozira írt befogadói elméletek újragondolása. Az Imágó Budapest jelen számának összeállítása során a mediális kultúra rendkívül variábilis jelenségeire reflektáló tanulmányokat gyűjtöttünk egybe. Minden elméleti paradigmát kihívások elé állít az, amikor az aktuális társadalmi és kulturális változásokat igyekszik értelmezni. A jelen összeállítás így arról is számot ad, hogy mekkora magyarázóerővel bírnak a pszichoanalízis bevett fogalmai a kultúra – régi és új – médiaközegeiben.

A beszélgetés résztvevői voltak: Dragon Zoltán, Erős Ferenc, Havasréti József, Hirsch Tibor és Kelemen Zsolt.

 


19. program

SZÁGUNDELLI CSODÁI (könyvbemutató)

A program időpontja: 2013. február 25.

 

A témáról röviden:

Az esten Erős Ferenc Szágundelli csodái című regényének bemutatására került sor. A regényből a szerző olvasott fel képpel, hanggal illusztrált részleteket. Az est házigazdája  Gyimesi Júlia volt, a szerzővel Papp Orsolya, Vida Katalin, Ehmann Bea és a közönség beszélgetett.

 

A könyv visszhangjaiból

 

„…Erős evvel a könyvvel íróvá lesz, de nem akar az lenni, nem akar görcsösen írni, nem akar írónak mutatkozni. Egyszerűen csak elmond valamit, elmesél, rögzít, regisztrál. Ezzel tartozik magamagának talán. Hogy regisztrálja az ő huszadik századát; családot, zsidóságot, gyerekséget, háborút, üldöztetést, kultúrát, olvasmányokat, pszichoanalízist, fasizmust, kommunistaságot, ifjúságot, iskolát, úttörőt és a lányok dolgait…” (Bächer Iván, Népszabadság, 2012. )

 

„A hallgatag, szűkszavú szakembernek, átlépvén a „misztikus” hatvanon, hirtelen beszélhetnékje támadt. Megélt, másoktól hallott, kitalált XX. századi történetek százai kavarogtak a fejében, s nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy immár megossza őket másokkal is. Ömlik belőle a szó, a rég- és közelmúltból előhalászott, nemzedékek által megtapasztalt közhistóriák csakúgy, mint a soha nem hallott, tátott szájjal fogadható, rejtett összefüggésekre rávilágító sztorik… Mintha csak az élete függne tőle, afféle férfi Seherezádéként kiapadhatatlanul és lebilincselően mesél és mesél.” (Murányi Gábor, HVG)

 

„…a lényeg éppen abban a kuszaságban, egymásra rakodó alternatív realitásokban és abszurditásban rejlik, ahogyan a történetvezetés halad, mindig tovább és tovább bontva egy-egy mellékszálat, hogy az egész végül összeérjen egy bonyolult és zavaros egészben, mint amilyen maga a XX. század. Ez az a sajátosan posztmodern hangulat és az irónia - néha Örkényre emlékeztető fekete humor -, amivel Erős átszövi az önéletrajzi kordokumentumot, amitől annyira hiteles látlelet lesz ez a XX. század kollektív őrületéről, még azoknak is (sőt azoknak igazán!), akik maguk nem élték végig ezt a korszakot.” (Kovács Attila, HAPAX, Szeged)


© 2010–2024 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap