Galéria

2015–2016. évi programok

IMÁGÓ estek pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról (2015–2016) a Nyitott Műhelyben. A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

33. program

PSZICHOANALÍZIS ÉS TÁRSADALOMKRITIKA

A program időpontja: 2016. november 18.

 

A témáról röviden:

Az Imágó Budapest 2016/1-es és 2016/2-es száma pszichoanalízis és társadalomkritika viszonyával foglalkozik. A tanulmányok fókuszában egyrészt a frankfurti iskola társadalomfilozófiájának mai pszichoanalitikus értelmezései, a tekintélyelvűség régi és új formái állnak. Másfelől a pszichoanalízis és a pszichológia szerepét vizsgálják a 20. századi diktatúrák és a 21. századelő súlyos társadalmi és szociális kérdései kapcsán. A számok több archív csemegét is közölnek: köztük Sabina Spielrein levelét a pszichoanalízis Szovjetunió-beli recepciójáról, valamint egy magyarul eddig nem olvasható Freud-tanulmányt az elfojtott női szexualitás, a neurózis és a társadalmi elvárások viszonyáról. A nagyrészt történeti jellegű írások aktualitása az utóbbi idők (magyarországi és globális) társadalmi-politikai folyamatainak tükrében is egyértelmű. A szövegek megerősítenek abban, hogy a mindenkori „realitáselvhez” való kritikátlan alkalmazkodás nem feltétlenül vezet mentális és társadalmi egyensúlyhoz – a pszichológia oldaláról sem.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: Borgos Anna, Erős Ferenc, Kende Anna és Takács Bálint
A beszélgetést moderálta: Gyimesi Júlia

 

32. program

PSZICHÉ ÉS HATALOM – LÉLEKTAN ÉS POLITIKA 

A program időpontja: 2016. szeptember 30.

 

A témáról röviden:

Psziché és hatalom című kötetében Erős Ferenc tanulmányait és esszéit gyűjti egybe, tudománytörténeti dolgozatoktól  és társadalomlélektani vizsgálódásokon át irodalmi- és filmalkotások elemzéséig. A szertágazó tematika közös pontja az a kérdés, hogy milyen pszichológiai bázisra épül a hatalom és az erőszak, mit tudnak mondani a pszicho-tudományok a  politika irracionalizálódásáról, az antidemokratikus rendszerek, zsarnokságok és totalitarizmusok lélektani alapjairól és e rendszereknek az egyénekre és közösségekre gyakorolt traumatikus hatásáról.

 

Kovai Melinda Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban. 1945-1970 című munkájában az ember belső világára irányuló tudományos szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia, munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus első két évtizedére koncentrálva. 

Talán köztudott, hogy Magyarországon az alkalmazott pszichológia legtöbb szakterületét a sztálini időkben szinte teljesen felszámolták; az 1956 utáni újraintézményesülési folyamatokat, a pszichológusok szakmai identitásától, értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig szintén alapjaiban határozta meg a korszak politikai klímája. A XX. századi magyar pszichológia történetéről eddig mégsem készült átfogó tudományos elemzés, a téma társadalomtörténeti-szociológiai feldolgozása pedig teljes mértékben hiányzik. A kötet erre tesz kísérletet: elsősorban a pszicho-tudományok és a szakpolitikák kapcsolatára fókuszálva mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolták az államszocialista Magyarországon a pszichológia alkalmazását vagy negligálását; mikor mi határozta meg a pszichológiai tudás és az ezen alapuló technikák tartalmát, célközönségét, morális igazoló elveit.

 

A beszélgetés résztvevői voltak: 

Barcy Magdolna, pszichoterapeuta

Csabai Márta, pszichológus

K. Horváth Zsolt, történész

A beszélgetést moderálta:

Gyimesi Júliapszichológus

 

31. program

’TITOK. A FILM ÉS PSZICHOANALÍZIS HATÁRÁN’ 

A program időpontja: 2015. december 7.

 

A témáról röviden:

2014 novemberében ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia, melynek célja a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is egy olyan kreatív tér létrehozása volt, ahol a pszichoanalitikus és kinematografikus tudás integrálható. A konferencián vetített filmek, az előadások, műhelyek és kerekasztal beszélgetések a titok témakörhöz kapcsolódtak. E konferencia anyagait gyűjtöttük össze az Imágó Budapest "Titok. A film és a pszichoanalízis határán című számában. Szerzőink a klinikai pszichológia, az elméleti pszichoanalízis, a filmtudomány, az irodalom, a történelem és a művészetek oldaláról közelítenek a titok, a rejtélyes, a kísérteties jelenségéhez. A tanulmányok részletesen feltárják a titok lélektani dinamikáját, kollektív és egyéni emlékekben megbúvó gyökereit, a múltbeli elfojtások és elfeledések kísérteties visszatérését vagy az egy „titok-variációra” épülő irodalmi és filmes narratívák párhuzamait. A filmalkotás eszközei és a befogadó pszichéjében zajló folyamatok által a történelmi múlt és az egyéni élettörténetek rései kiegészülnek, az elmondhatatlan tartalmak élő párbeszédekké alakulnak.

 

A beszélgetés résztvevői:

Fecskó-Pirisi Edina pszichológus

Hódosy Annamária irodalmár

Somogyi Gyula irodalomtörténész

A beszélgetést vezették a szám szerkesztői: Dobos Elvira irodalmár, esztéta és Kovács Petra pszichológus

 

30. program

"EGYÉNI SZOCIÁLIS PROBLÉMA" 

A program időpontja: 2015. október 5.

 

A témáról röviden:

Mit tud kezdeni a pszichoterápia az egyén „társadalmi” problémáival (például kollektív traumatizáltság, létbizonytalanság, kirekesztés, előítéletek okozta egyéni szenvedésekkel)? Lehet-e a pszichoterápiának társadalmi felelőssége? A tudományos pszichológia diskurzusában értelmezhetőek-e a társadalmi jelenségek? Hol húzódik a határ az egyéni és a társadalmi probléma között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Imágó Budapest folyóirat októberben megjelenő "Egyéni szociális probléma" című száma kapcsán.

 

A beszélgetés résztvevői:

Bánki György pszichoterapeuta

Borbándi János pszichoterapeuta

Erős Ferenc pszichológus

Lénárd Kata pszichológus

Máriási Dóra pszichológus

A beszélgetést vezette: Kovai Melinda szociológus

 


29. program

 

GION CONDRAU: FREUD ÉS HEIDEGGER CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA 

A program időpontja: 2015. május 18.

 

A témáról röviden:

Az eredetileg 1992-ben német nyelven megjelent mű a daseinanalitikus pszichoterápia egyik alapolvasmányának, mondhatni tankönyvének számít. A svájci szerző, aki maga is hosszú időn keresztül gyakorló daseinanalitikus terapeuta volt, nagy ívű összegzését adja a filozófiai alapokon álló terápiás irányzatnak. A XX. század e két meghatározó gondolkodója más-más megközelítéssel, de hasonló célkitűzéssel végül is az ember szabad-létének kiteljesítését szorgalmazta. A kötet kritikusan értékeli a pszichoanalízis fejlődését a tárgykapcsolat elméleten át a szelf-pszichológiáig, miközben megőrzi annak terápiás kereteit, és szélesebb filozófiai aspektusba helyezi a betegséget és az egészséget. Az egzisztenciális megközelítés a terapeuta és páciens nyitott egymással-létét, és ezen keresztül a kliens akárki-létéből az önmaga-létébe való eljuttatását tűzi ki célul. Ez a legsajátabb önmaga-lét a kliens álmain keresztül válik láthatóvá, melyeknek elemzése segíti őt létlehetőségeinek felfedezésében. A heideggeri nomenklatúrát egyúttal gyakorlati példákkal és esetrészletekkel magyarázza és teszi praxis-közelivé a szerző, ami által a mű olvasmányossá válik a befogadó számára. A kötetet a Magyar Daseinanalitikai Egyesület tagjai mutatták be a Nyitott Műhelyben.  

 

(Gion Condrau: Freud és Heidegger (Daseinanalitikus neurózistan és pszichoterápia), TIT Kossuth Klub Egyesület, Magyar Daseinanalitikai Egyesület – L’Harmattan. Fordította: Török Tamás, Váradi Péter)

 

A beszélgetés résztvevői:

Gedő Éva – filozófus

Krékits József – daseinanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter

Lubinszki Mária – pszichológus

Sárkány Péter – filozófus

Schwendtner Tibor – filozófus

 


28. program

 

KREATIVITÁS ÉS ÉLETTÖRTÉNET – A PSZICHOBIOGRÁFIA TUDOMÁNYA

A program időpontja: 2015. március 30.

 

A témáról röviden:

A Freud által írt 1912-es Leonardo-esszéhez visszavezethető pszichobiográfia, vagyis a pszichológiai életrajz-elemzés az 1980-as, 90-es években tért vissza látványosan a pszichológiai kutatás világába. Sikerét elsősorban a narratív pszichológia térhódításának köszönheti, amely hosszú idő után ismét legitimálta az élettörténeti megközelítést a lélektan tudományán belül. Az újabb pszichobiográfiai törekvések ugyan jóval eklektikusabb elméleti és módszertani alapra épülnek, ám ezer szállal kötődnek a pszichoanalízis kulturális alkalmazásának hagyományaihoz. A klasszikus pszichobiográfiát jórészt a klinikai orientáció jellemezte, és elsősorban a kiemelkedő művészi kreativitás képviselői esetében kereste az összefüggéseket a személyiség, az élettörténet és az életmű között. A mai változatok határozottan igyekeznek elkerülni a pszichopatológiára és a diagnózisra épülő érvelést, módszertanilag jóval tudatosabbak, és a kutatások fókuszát kitágították a tudományos kreativitás, a történelem és a politika irányába is. Az est folyamán a kortárs pszichobiográfia hazai megjelenését két irányból szeretnénk bemutatni. Egyrészt Kőváry Zoltán tavaly ősszel megjelent Pszichobiográfia: történet, elmélet, módszertan és alkalmazás című könyvével foglalkozunk, másrészt az online formára átváltott Imágó Budapest első elektronikus számából adunk ízelítőt. A megújult lap márciusban megjelent száma a pszichobiográfia alkalmazási területeit igyekszik áttekinteni izgalmas élettörténet-elemzésekkel; szó volt például Martin Heideggerről, Steve Jobs-ról, vagy Freud kísértő szelleméről C.G. Jung Vörös könyvében.

 

A beszélgetés résztvevői:

Schmelowszky Ágoston – pszichoanalitikus

Erős Ferenc – pszichológus

Kőváry Zoltán – pszichológus

Narancsik Gabriella – pszichológus

Kővágó Pál – pszichológus

© 2010–2024 Imágó Egyesület Impresszum | Sitemap