Imágó Egyesület (IME)

2019-2020. évi programok

Az Imágó Egyesület lezajlott programjai pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról. A programsorozat szervezője: Gyimesi Júlia.

46. program

ÖKOLÓGIA ÉS PSZICHOANALÍZIS

Az Imágó Budapest 2019/4-es számának bemutatója

Időpont: 2020. február 24. hétfő, 18:00
Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 29.
A beszélgetés résztvevői: Kőváry Zoltán, Dúll Andrea, Federmayer Éva, Tóth-Varga Violetta és videón Joseph Dodds

Az ökológiai válság napjaink legfontosabb kérdésévé vált, hiszen hosszú távon a természeti környezet és az emberi kultúra, sőt az élet fennmaradása is kérdésessé vált. A pszichológia, ezen belül a pszichoanalízis több ponton is érintett ebben a komplex témában. Egyrészt az ökológiai változások érzelmileg érintik az embert, olyan jelenségek felbukkanásához vezetve, mint a klímaszorongás és az öko-gyász; ezek megértése kihívások elé állítja az idáig javarészt az individuumra és a társas humán kapcsolatokra fókuszáló (mély)lélektant. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy bár nagyrészt tisztában vagyunk vele, hogy milyen irányban kéne változnunk és cselekednünk, a valódi lépések egyelőre váratnak magukra, ami sokban a pszichoanalízis által felfedezett elhárítások (pl. tagadás) számlájára írható. Az Imágó Budapest legutóbbi, 2019/4-es számának tanulmányai e téma köré csoportosulnak, a témában érintett hazai szakemberek mellett olyan illusztris nemzetközi szerzők munkáit felsorakoztatva, mint Robert D. Stolorow, az ökopszichológiai mozgalmat elindító Theodore Roszak vagy napjaink kiemelkedő öko-pszichoanalitikusa, Joseph Dodds. A lapszámot bemutató esten részt vesz a szerkesztő Kőváry Zoltán pszichológus, a szerzők közül Dúll Andrea, Tóth-Varga Violetta pszichológusok és Federmayer Éva irodalomtörténész, amerikanista, néhány külföldi szerző pedig videoüzenettel járul hozzá az izgalmasnak ígérkező esthez. Moderátor: Gyimesi Júlia

45. program

BŰNÖZÉS ÉS KRIMINÁLPSZICHOANALÍZIS

Az Imágó Budapest 2019/3-as számának bemutatója

Időpont: 2019. december 2. hétfő, 18:00

Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 29.

A beszélgetés résztvevői: Fiáth Titanilla, Garai Nikoletta, Gyimesi Júlia, Szabó Dóra

A "Bűnözés és kriminálpszichoanalízis" című szám középpontjában a kriminálpszichológia története áll. Bemutatjuk a bűnözés néhány korai orvosi-pszichológiai elméletét, azok tágabb kulturális kontextusát, és a pszichoanalízis egy speciális területének, az úgynevezett kriminálpszichoanalízisnek a képviselőit. Utóbbiak az elsők között mutattak rá a bűnözés tudattalan okaira és aspektusaira, és hívták fel a figyelmet a korai kriminálpszichológia területén oly népszerű biológiai magyarázatok tarthatatlanságára. A kriminálpszichoanalízis végül különösebb reflexió nélkül maradt, részben ezzel összefüggésben pedig időről-időre felülkerekedett a született bűnöző oly népszerű és sokat tárgyalt elmélete. A kriminálpszichológia történetét szemlélve ma is aktuális kérdések tolulnak előtérbe: Mitől válik valaki bűnözővé? Biológiailag determinált-e az erre való hajlam? Mit tehetünk a prevenció és az intervenció szintjén? Létezik-e a született bűnöző? A bemutatón e kérdésekre keressük a választ a szám szerzőinek közreműködésével.

44. program

MENEKÜLTEK ÉS ELTŰNTEK

Az Imágó Budapest 2019/1-es (Migráció és idegenség) és 2019/2-es (Pszichoanalízis Latin-Amerikában) számainak bemutatója

Időpont: 2019. október 14. hétfő, 18:30

Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 29.

A beszélgetés résztvevői: Erős Ferenc pszichológus, Kroó Adrienn klinikai szakpszichológus, Melegh Attila szociológus, Zana Katalin pszichoterapeuta

Moderátor: Gyimesi Júlia

Az esten az Imágó Budapest két legutóbbi számát mutatjuk be. A 2019/1. szám fő témája a migráció és az idegenség mint társadalmi és egyéni tapasztalat. A tanulmányok áttekintik a migráció okait és típusait, a migrációs folyamat fázisait az önkéntes vagy kényszerű elindulástól, száműzetéstől vagy meneküléstől az átmenetiség és az idegenség érzésein, az identitásválságokon át a befogadó társadalomba való integrációig, a segítségnyújtásig vagy az elutasításig. Foglalkoznak a holokauszt és más társadalmi traumák hosszú távú hatásaival, a leszármazottak és az embermentők visszaemlékezéseivel, a kollektív emlékezettel és az idegenség testi, személyes és társadalmi reprezentációival is. A 2019/2. szám tanulmányai a latin-amerikai pszichoanalízis történetével és irányaival foglalkoznak, ráirányítva a figyelmet a szubkontinens két legnagyobb országában – Brazíliában és Argentínában – művelt pszichoanalízis néhány olyan sajátosságára, amely sok szempontból eltér az európai és az észak-amerikai fejlődésvonalaktól. E sajátosságok közül kiemelendő az Európából származó emigránsok szerepe, majd a második világháború utáni rohamos elterjedés, melynek során Buenos Aires vált a pszichoanalízis latin-amerikai „Mekkájává”. A latin-amerikaiak gyorsan asszimilálták a klasszikus tanokat, Melanie Klein, Wilhelm Reich, Jacques Lacan, majd Ferenczi Sándor eszméit; mozgalmaikat ugyanakkor az erőteljes polarizáció, a nagyfokú társadalmi-politikai aktivizmus, az elnyomottakkal és üldözöttekkel való szolidaritás, a „mainstream” irányzatok semlegességének kritikája jellemzi. A cikkek bemutatják a latin-amerikai analitikusoknak az állam által gyakorolt terror traumatikus hatásaival, a katonai diktatúrák alatt eltűnt személyek hozzátartozóival és leszármazottaival kapcsolatos terápiás munkáját is.

43. program

FIAIM, HOL VAGYTOK?
Könyvbemutató

A program időpontja: 2019. ápr. 22. 19:00

Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria, 1114, Bartók Béla út 29.

A beszélgetés résztvevői: Csapody Tamás történész, Erős Ferenc pszichológus, Hódos Mária művészettörténész, a kötet szerkesztője és Szabó Dóra pszichológus
Moderátor: Gyimesi Júlia

A Fiaim, hol vagytok? alapja egy napló, amelyet Farkas Erzsébet, az Országos Izraelita Patronázs Egyesület békési gyermekotthonának vezetője vetett papírra 1938. október 10. és 1942. február 24. között. A géppel írt, sok száz oldalas napló – más dokumentumokkal, levelekkel, fényképekkel együtt – több mint hetven évig rejtőzködött egy szekrény mélyén. Miután unokája, Hódos Mária kézbe vehette, e felfedezéssel nem csupán nagyanyja naplóját, hanem saját családi múltjának, örökségének egy korábban elhallgatott, ismeretlen részét fedezte fel. Azonnal felismerte a napló történelmi jelentőségét, és minden követ megmozgatott azért, hogy a terjedelmes napló a nyilvánosság elé kerülhessen. A kéziratot Hódos Mária megszerkesztette, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel, kiegészítésekkel látta el, és nagyszabású tudományos kutatómunkába fogott, hogy feltárja a napló létrejöttének körülményeit, és a békési gyermekotthon egész történetét, amely a túlélők és leszármazottjaik életében mind a mai napig folytatódik. További nyolc évnek kellett eltelnie, amíg a napló most, 2019-ben, nyolcvan évvel az első naplóbejegyzés kelte után, végre napvilágot láthatott.

___________________________________________________________